G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Kerny Terézia: „MAGYAROK NAGYHATALMÚ SZÓSZÓLÓJA"
70 ban születő feldolgozások elsősorban az irodalomban jelentkeztek, de affinitása révén más műfajokban is előfordultak elsősorban a jezsuita rendnek köszönhetően. 3 8 I. Lipót (1657-1705) az ország török alóli felszabadulásának emlékére a Magyarok Nagyasszonyának ajánlotta Magyarországot 1693-ban, de valamennyi Habsburg uralkodó kivette részét az ismét erősödő Mária-kultuszból, mely összefonódott a búcsújárások fellendülésével, ahová ők maguk is elzarándokoltak. Mariazellen kívül Sasvár, Nyitra és Pozsony kegyhelyeit látogatták előszeretettel. Az udvar és egyház mellett az aulikus főurak is kivették a részüket a Szűz Mária-tisztelet ápolásából. Különösen az Esterházy, az Erdődy, a Grassalkovich, a Károlyi, a Széchényi és a Zichy famíliák jeleskedtek ezen a téren. Birtokaikon sorra alakultak az új búcsújáróhelyek (Fraknó, Kismarton, Loretto, Lök, Rojt). Felértékelődött a helyi jelentőségű búcsújáróhelyek jelentősége (Eger, Gyöngyös, Sümeg) és számos középkori eredetű zarándokhely is megújult (Andocs, Bodajk, Búcsúszentlászló, Celldömölk, Csatár, Csatka, Mátraverebély). A Magyar Királyságot behálózó zarándokútvonalak nem csupán a Szűz Mária tiszteletet, a hungarus tudatot is erősítette. A XVII-XVIII. század fordulójának jelentős eseményei voltak, hogy bizonyos Mária-képek könnyezni kezdtek (Győr, Máriapócs). Korábbi előzmények után a barokk évszázadaiban bontakozott ki a Napbaöltözött Asszony - Magyarok Nagyasszonya jellegzetes ábrázolási típusa is. A Szűzanya fejére tizenkét csillagú korona helyett a Magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyébe az országalma, Mária másik kezébe a jogar került. A török veszedelem elmúltával a lábánál a félhold bőségszaruvá, mintegy a magyar Kánaán, az extra Hungáriám non est vita széles körben elterjedt jelképévé alakult. XIX-XX. század II. József (1780-1790) egyházpolitikája, majd az egyre erősödő szekularizáció, a liberalizmus terjedése következtében a búcsújárások hazai történetében törés következett be. Mindez nem érintette azonban a fölajánlás napjához (augusztus 15.) kötődő Magyarok Nagyasszonya tiszteletet, mely egy évszázad múltán külön ünnepnapot kapott. XIII. Leó pápa (1878-1903) Vaszary Kolos hercegA máriabesnyői templom belseje 1915-ben. Képeslap, Reich Miksa kiadása 38 A rend korai magyarországi működéséről: MESZLÉNYI ANTAL: Magyar jezsuiták a XVI. században. Budapest, 1931; PÉTERI JÁNOS: AZ első jezsuiták Magyarországon (1561-1567). Róma, 1963. Újabban: A magyar jezsuiták küldetése a kezdetekői napjainkig. Szerkesztette SZILÁGYI CSABA. Piliscsaba 2006. (Művelődéstörténeti Műhely - Rendtörténeti konferenciák 2.)
