G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
G. Merva Mária: A KAPUCINUSOK HATÁSA A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSÉRE - Fessler Ignác Aurél (1756-1839) a besnyői kapucinusoknál
55 ler akkor ismerkedett meg azzal a törvénnyel, hogy a rendnek joga van élet-halál felett döntenie. Évtizedekig tartottak fogva embereket szörnyű körülmények között. Fessler feljelentést írt a császárnak, melynek következtében megszüntették a kolostori börtönöket. Röpirataiban a kolostori élet visszaéléseire hívta fel II. József figyelmét, amelynek az lett a következménye, hogy elbocsátották a kapucinus rendből. Migazzi bíbornok bírói széke elé állították. El akarták távolítani Bécsből, és Besnyőre akarták száműzni. 1782. október 2-án kellett volna a besnyői kolostorba bevonulnia büntetésből, de az utolsó pillanatban II. József megmentette ettől parancsot adván, hogy Fessler maradjon Bécsben és látogassa az egyetemet. 3 3 Egyetemi tanulmányainak befejezése után teológiai doktorrá avatták. 1784-től Lembergben a keleti nyelvek és az ószövetségi hermeneutika tanára Martinovics Ignáccal együtt. Martinoviccsal egyszer magyarországi látogatásra jött haza. Akkor ismerkedtek meg Kazinczy Ferenccel, aki így írta le első benyomását erről a találkozásról a Pályám emlékezetében: „...a két vendég belépe, egyike kisded, húsos, barna, kopaszodó, másika magas, orras, s oly színű arcában, mint kapucinusi színű kabátja, ez hallgató, amaz beszédes. Nem érzém magam az első felé vonatni, a másikától, Feszlertől, vissza is tolódtam." 3 4 Fessler 1791-ben áttért az evangélikus vallásra. Berlin után Szentpétervárott élt, ott is halt meg. Bár egyéni körülményei és általános művelődési viszonyaink miatt német író lett, a magyar hazának így is ragaszkodó fia maradt: Attiláról (Attila, König der Hunnen. Boroszló, 1794), Mátyás királyról ( Mathias Corvinus. Boroszló, 1793-1794) írt történelmi regényeket. Mint történetíró is annyi lelkesedéssel és odaadással tárgyalta nemzetünk múltját, hogy ebben a magyar nyelven alkotó írók sem múlták felül. Összefoglaló művet írt Magyarország történetéről, amely német nyelven tíz kötetben jelent meg Lipcsében 1812 és 1825 között: Die Geschichte der Ungern [sic!]und ihrer Landsassen. Nagy elterjedtsége következtében Fessler munkája sok magyar és külföldi írónak szolgált forrásul. 3 5 A XIX. században a magyar regény megszületésének időszakában az írók a nemzeti történelem témakörében kevés ismerettel bír33 Holéczy Mihály, i. m. 7. 34 KAZINCZY FERENC: Pályám emlékezete. In: Kazinczy Ferenc művei .Vál., szöveggond., jegyz. Szauder Mária. Budapest, 1979. 287-288. 35 VISZOTA GYULA: Fessler hatása Kisfaludy Károlyra. Klny. az Irodalomtörténeti Közleményekből. Budapest, 1900. Az állami főreáliskolai tanár Kisfaludy Károly Iréné c. darabját hasonlította össze Fessler művének megfelelő fejezetével, és megállapította, hogy az író történeti tárgyú drámáinak többségét Fessler olvasmányosan megírt történelmi munkája alapján írta. Azt is hozzáteszi, hogy a XIX. század közepéig Fesslertől tanultak a magyar költők magyar történelmet, tehát Fessler nagy mértékben hozzájárult költőink nemzeti érzelmeinek fejlesztéséhez. - PAPP ZOLTÁN: Fessler Ignác Aurél és a magyar romantikusok. Budapest, 1928. Eötvös-fűzetek X. is kimutatja, hogy a magyar romantikus történelmi dráma (Kisfaludy Sándor és Károly, Katona József, Vörösmarty Mihály, Kuthy Lajos, Szigligeti Ede), a romantikus történelmi regény (Czuczor Gergely, Jósika Miklós, Wesselényi Miklós) Fessler romantikus történetszemléletén alapul.
