G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
G. Merva Mária: A KAPUCINUSOK HATÁSA A MEZŐVÁROS MŰVELŐDÉSÉRE - Fessler Ignác Aurél (1756-1839) a besnyői kapucinusoknál
52 fiatalember figyelmét. Fessler tételesen felsorolja önéletrajzában, hogy milyen könyveket adott a kezébe Leonides atya: „1. Introductio in notitiam cujusque generis bonorum scriptorum. Holmstad. 1700. in 4 to. 2. Bibliotheca reális theologica. Francoford. 1683. Fol. 3. Bibliotheca historica selecta. Edit. Buder. II. Tom. 8 maj. Jenae, 1740. 4. História et descriptio Theologiae mysticae, in 8 vo. Francof. 1702. 5. Acta primorum Martyrum, sincera et selecta. Amstelaedami, 1713. Fol. 6. Hist. Ecclesiast. Vet. et Novi Testam. Fol. August. Vind. 1728. 7. Amoris divini occultae semitae. Amstel. 1698. in 12. Minő fenséges irodalmi tér lőn nekem ezáltal feltárva! Első választásom Ruinárt első vértanúnak valódi történeteire esett, mert Ribadeneira mártyrjainak életrajzai, - az ő csodatételeik miatt már gyanúsak lőnek előttem." 2 2 A 7. könyv Constantinus de Barbanson műve volt az isteni szeretet titkos útjairól, ez mindennapi kézikönyve lett Fesslernek. Ruinart műve, a vértanúk története ismét felébresztette benne a kedvet a vértanúságra, amire gyerekkorában is vágyott. Anyjától azt az elvet tanulta, hogy a tudás és a tett mindig karöltve járjon, ezért úgy gondolta, hogy fel kell készülnie, edzenie kell a vértanúság jövendő szenvedéseire. Éjszakákon át virrasztott, a kimerülésig futott a klastromhoz tartozó erdőben szélvészben és esőben, mezítláb a hóban, tövisekkel véresre korbácsolta magát, az elgyengülésig éhezett és szomjazott, majd mértéktelenül jóllakott. így készült Besnyőn a hittérítői pályára, miközben a vértanúhalál lebegett a szeme előtt. Mindez így ment egészen 1775 májusáig, amikor döntő fordulat állt be életében. Besnyőtől fél mérföldnyire lakott Aszódon báró Podmaniczky II. János, a nemes lelkű nagybirtokos, aki evangélikus létére bőkezű támogatója és szívesen látott vendége volt a besnyői kolostornak. Általában a zárda fiatalabb lakóival szeretett mulatni, és szívesen részt vett azok elfoglaltságában: virágtermesztés, képfestés, fafaragás, papírskatulyák, burnótszelencék készítése. Egyszer Fessler cellájába is bement, aki éppen Russbroch munkáit olvasta. Amikor kiderült, hogy Fessler olvasással és tanulással tölti az idejét, a báró megígérte, hogy könyvtárából jóféle könyvekkel látja el a fiatalembert, kérve azonban, hogy a gvárdiánnak ne mutassa meg azokat. A báró megtartotta a szavát, és legközelebbi látogatása alkalmával Claude Fleury és Lodo22 Fessler tudor, i. m. 45. A felsorolt művek közül az Acta primorum Martyrum sincera et selecta volt Ruinart műve. - Pedro de Ribadeneyra (1527-1611) spanyol író, teológus. A jezsuita rend alapítójának, Loyolai Ignácnak a kedvenc tanítványa volt. A Flos sanctorum o Libro de las vidas de los santos (Szentek virága avagy A szentek életének könyve) (1599-1601) c. művét Fessler jól ismerte még gyermekkorából, ezt a művet olvasta fel rendszeresen az édesanyjának. Ld. Koszó J. i. m. 6.
