G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

Kerényiné Bakonyi Eszter: A KAPUCINUSOK MÁRIABESNYŐN

32 a magyaroknak. A loretói Szent Szűz a törökellenes harcok egyik védőszentje volt." Másrészt pedig, mivel az egyre erősödő reformációval szemben a Mária-tiszteletet erősítette, így is kifejezte a katolikus Habsburg-ház iránti hűséget. A kápolnába a gróf és hitvese Loretóból kívánta elhozatni a kegyszobor másolatát. A loretói kápolna építése 1759-ben kezdődött, és egy csodás esemény kapcsolódott hozzá.

9 A romos területek megtisztításán dolgozó egyik kőművessegéd, név szerint Fidler János egy éjjel álmot látott, miszerint, ha ásni kezd a régi templom romjai között egy bizonyos helyen, csodás tárgyat fog találni. 1759. április 19-én, pihenő közben elhatározta, hogy a megjelölt helyen ásni fog. Alig látott munkához, csákánya egy keményebb tárgyba ütközött: egy kőlap alól a Szűzanya egy kisméretű szobra került elő. Ez a kis csontszobor, mely a történelmi Magyarország legkisebb kegyszobra, vált azután Máriabesnyő igazi kegyszobrává. A szobor eredetileg az egykor itt állott templom dísze lehetett, erősen barnára színeződött csontfaragvány, magassága mindössze 10,2 cm, szélessége a talpazatánál 2,5 cm. Egyes feltételezések francia, míg mások magyar eredetűnek tartják.

1

0 Készítése a XIII. század végére vagy a XIV. század elejére tehető. 1770-ben a Grassalkovich család 23 brilliánssal ékesítette fel a kegyszobrot." A Szűz fejét 8, övét 8, Jézus fejét 5 kő ékesíti.

1

2 Gróf Grassalkovich (I.) Antal a szobor számára egy ezüstszelencét készíttetett kristályüveg előlappal.

1

3 A hátoldalra Migazzi Kristóf bíboros-érsek latin szöveget vésetett fel, melynek a magyar fordítása így hangzik: „Midőn gróf Grassalkovich Antal, a magy. kir. kincstár elnöke és az ország bárója, a Gödöllő melletti besnyői pusztán az idők viszontagsága által elpusztult templomot ismét felépíttette, a Boldogságos Szűznek ez a szobra, mely e templom romjai alatt mintegy 300 évig eltemetve feküdt, isteni sugalattal sértetlenül megtaláltatott 1759. április 19-én. E feliratot gróf Migazzi Kristóf bécsi érsek vésette a csodálatos esemény emlékére, Antal grófnak Isten és a Boldogságos Szűz iránti lángoló tiszteletének megörökítésére s e hasonlíthatatlan férfiú iránti barátságának tanujeléül."

1

4 8 BÁLINT SÁNDOR - BARNA GÁBOR: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Szerk. Varga Zsuzsa. Budapest, 1994. 34-35. 9 ODROBENYÁK J. i. m. 70.; Cl. 1763. (A máriabesnyői História Domusok számozása nem egységes, ezért csak az évszámot és a kötetszámot jelölöm, ez alapján visszakereshető a hivatkozás.) 10 MAROSI ERNŐ: Egy XVIII. századi lelet: a máriabesnyői Madonna-kegyszobrocska In: A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve. Budapest, 1991. 43-45.; LÁBADI K. 2003. i. m. 68-69. 11 História Domus 7.1770. 12 Az utólag kialakított talpazaton I. Ferenc József császár drágakövekkel kirakott gyűrűjét helyezték el, rajta a briliánsokkal kirakott monogramja felett aranyból van a magyar szent korona megformázva. Fölé egy imameghallgatásért felajánlott gyémántköves gyűrűt helyeztek. 13 BARTAL INCE: Máriabesnyő története. Esztergom, 1929. (2. kiadás) 42. Bartal Ince kapucinus áldozópap könyve, főként a Máriabesnyői História Domuson alapszik. 14 Közli: BARTAL 1. i. m. 42.