G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Kerny Terézia: A KAPUCINUS REND MŰKÖDÉSE ÉS ÉPÍTÉSZETE MAGYARORSZÁGON
25 szobra állt. Volt még egy Szent Kereszt-mellékoltár és a templomban őrizték Szent Krisztina és Szent Augusztinus testereklyéjét (ma az óvári plébániatemplomban őrzik). Egykor több függőkép és egy Madonna-szobor volt a hajóban és a Loretói-kápolnában is állt egy oltár. A templom alatt kripta volt. A kolostor berendezése IL József rendelkezései után szétszóródott. Részben elveszett, részben a plébániatemplomba, a győri és Tata-tóvárosi kapucinus kolostorokba és a Győr vármegyei Bezi község evangélikus templomába került. A XIX-XX. század folyamán többször is változott az épület funkciója. Működött benne uradalmi levéltár, dalárda, vendégszobákat is kialakítottak benne, a keleti szárny földszintjén pedig az „Utolsó garas"-hoz címzett kocsmát alakították ki. Lővei Pál a kolostorszárny ablakainak párhuzamát a zágrábi és budai kapucinus kolostorok nyílászáróiban találta meg. 3 6 Az együttes legközelebbi építészeti párhuzama az eddigi kutatások szerint a hatvani kolostor lehetett. Tokaj (1712) A település kapucinus temploma és kolostora 1720 körül épült. Domboldalon, szabadon álló épületegyüttes. U alaprajzú, egyemeletes nyeregtetős kolostorszárnyból, és a véghomlokzatokhoz a főhomlokzatával részben átfedve csatlakozó, kelet-nyugati hossztengelyű, egyemeletes, kelet felől kontyolt nyeregtetős épületszárnyból áll. A XX. században erősen átépítették. Az egykori kolostor ma az Egészségügyi Gyermekotthonnak ad helyet. Nagyvárad (1727) 1727 őszén Csáky Imre bíboros az Óváros szomszédságában (Német utca) adományozott telekre letelepítette a külföldről hozott kapucinus szerzeteseket. A következő évben Assisi Szent Ferenc napjára már fel is épült Csáky adományából kápolnájuk. A kápolnától teljesen függetlenül 1734-ben a kapucinusok ünnepélyesen letették új templomuk alapkövét. Fölszentelésére 1742-ben került sor. A szerzetesrend Váradon két évig jól működött, de akkor a váradi házfőnök a királyi főkegyúrtól kérte letelepedésük jóváhagyását. Ezt az uralkodó 1729. június 8-án megtagadta, de Csáky kieszközölte a rend hallgatólagos megtűrését, bár egy részüket Székelyhídra küldte pasztorálni. Csak 1735. november 8-án hagyta jóvá III. Károly király a váradi kapucinusok letelepedését, sőt azt is megengedte, hogy rezidenciájukat konventté alakíthas36 Uo.
