G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Kerny Terézia: A KAPUCINUS REND MŰKÖDÉSE ÉS ÉPÍTÉSZETE MAGYARORSZÁGON
20 Pozsony (1676) Lipót kezdeményezte alapítását 1676-ban. Az építkezést Strattmann Mária Terézia támogatta jelentős anyagiakkal. Az első kisméretű kápolnát 1676. november 25-én Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelték föl. A megnövekedett hívősereg befogadására 1708-1727 között épült fel az új templom a bécsi Újváros templomának mintájára Ján Damscsin szerzetes javaslatára. 1717-ben megváltoztatták az épülő templom titulusát Szent István királyra. Miután a kolostoregyüttest meglehetősen ingoványos talajra építették, többször megsüllyedt. Az építést és a szüntelen megerősítést Esterházy Imre érsek fizette, de 1735-ben végül a komoly statikai problémák miatt le kellett bontani. Az új templomot 1736-1737-ben Felice Donato Allio bécsi mérnök építette újjá egy Berthold nevű kapucinus szerzetessel. A kolostorban még a XX. század elején is működött a kapucinus növendékek képzését szolgáló lectoratus. 17 1861-ben Feigler Ignác (1820-1894) neoromán stílusban átalakította. 1 8 Buda - Alsóvíziváros (1687) A töröktől való visszavétel után Széchényi György (1592-1695) esztergomi érsek alapította az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt kapucinus templomot 1687ben, húszezer forintot hagyva az építkezésre. Széchényi, aki kilencvenhárom évesen lett esztergomi érsek, s aki korábban szinte minden egyházmegye élén megfordult, rendkívül sok pénzt költött a török hódoltság után Buda és Pest újjáépítésére. Végrendeletében megemlítette, hogy anyja 1541 előtt budai lakos volt, s eredendően ez volt az oka nagyvonalú támogatásának. A vízivárosi templom egy elhagyott török egyházi épület, Tojgun pasa dzsámijára (korábban karmelita-templom) épült, amelyet már a jezsuiták is használtak. A kolostoregyüttes építészeti előzménye egy sóraktár volt. Az idővel szűknek bizonyult ideiglenes templom és kolostor helyére az 1697-től 1716-ig tartó építkezés során Linzi Ottó kapucinus testvér tervei szerint egy új templom és annak déli oldalához csatlakozó kétemeletes főhomlokzatú kolostor épült. Az egyhajós, dongaboltozatos, külső homlokzatát tekintve a bécsi kapucinus templomot követő templom három oldala kiugrik. Fölszentelésre 1716. szeptember 20-án került sor. 1776-1777-ben újjáépült. Háromszög oromzatú főhomlokzatán középen bejáratot, két oldalt egy-egy négyzetes ablakot alakítottak ki. Talán falkép is díszítette a főhomlokzatot, de ennek ma már nincs nyoma. I. Ferenc 1792-es koronázási szertartására 17 Említve: Pozsony város utcái és terei. A város története utcza és térnevekben. Eredeti kutatások alapján írta Dr. ORVAY TIVADAR. Pozsony, 1905. Hasonmás kiadás: Utószó: SZABÓ LILLA. Budapest, 1991. 227-228. (Regio könyvek VI.) 18 Feiglerről: LABUDOVÁ, ZUZANA: IGNÁC Feigler mlad'sí a stará radnica v Bratislave. Pamiatky a múzea, évfolyam nélkül [49.] (2001/2.) 26-29.
