Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)

I GAZDASÁGRÓL, TÁRSADALOMRÓL, KÖZÉLETRŐL - 1/3 GENIUS LOCI. A HELYI KÖZÉLETRŐL A HELYI SAJTÓ

21 tetteiből. A magyarországi örménységről írott munkái, ide vágó konfliktusai is megerősítik, Hovhannesian fejlett nemzeti (örmény) identitástudattal bírt. Mindazonáltal életstratégiájának pillérei, értékkategóriái és azok tartalmi elemei között kitüntetett szerepe van a magyarsághoz fűződő viszonyának. Nagy szenzibilitással, illetve helyismerettel, hatékonyan alkalmazta az uralkodó ideológiai és politikai premisszákat, illetve axiómákat. Következetlenségére példa, hogy miközben szót emelt a korszerűért, a község anyagi fejlesztéséért, aközben politikai téren, egy ideig szégyenlősen, a szélsőjobbos, álkonzervatív irányvonallal azonosult. Felkészült, de mert előítéletes írástudó, politikai farkasvakságban szenvedett, rosszul érti az idők szavát. Rengeteget ír, nem stílusművész. Jogász, de úgy tudjuk, jogi tárgyú értekezést nem publikált. Hívő keresztény (református), aki gátlások nélkül asszisztált honfitársainak elveszejtéséhez. A GH-pal tekintélyre, s a „genius loci" alakítására is számottevő befolyásra tett szert. (Nemcsak a helyi közéletben, hanem a járásban és a megyében is.) Hajlama szerint sem volt teoretikus, inkább haszonelvű pragmatizmus jellemezte; néhány, hivatalosan preferált, illetve szankcionált világnézeti, politikai és ideológiai ,oszlopra" építkezett. Az Endre-féle politikával történő azonosulása mintegy jelezte emberi-erkölcsi deficitjét: megfeledkezett róla, hogy maga is elszenvedője volt egy genocídiumnak (1914). (Édesapja mentette, Konstantinápolyból a Bulgáriai Sumlába menekítette, majd - kiváló képességei lévén - Svájcba és Németországba küldte fél-fél évre tanulni.) Hovhannesian - elfogult méltatói szerint - szellemi vezér, sokoldalú, invenciózus, erőteljes egyéniség, páratlanul agilis, nívós, kiváló tehetségű, élénk érdeklődésű, bátor, harcos szellemű ember, „aki öt nyelven áldozott a nemzeti ügy sikerének".

28 Eredményesen integrálódott, asszimilálódott a magyar, így a helyi társadalomba; végül is nagy ívű pályát futott be. Ebbe személyes képességei (kreativitása, nyitottsága) s persze a rezsimmel való érzelmi és tartalmi azonosulása, differenciáltan alkalmazott kritikai hajlama és egyben merev, elutasító viszonya a „kinevezett" ellenségekhez, továbbá vállalkozói érzéke, nem különben hangsúlyozott Gödöllő melletti elkötelezettsége segítették. Hovhannesiant Gödöllő tulajdoni, illetve jövedelmi szerkezetében elfoglalt helye, kiemelkedő munkabírása, fejlett intellektusa, alkalmazkodóképessége tette azzá, ami volt. Ám, mert mindehhez az Endre - féle jobboldali radikalizmussal történt frigyre lépés, - finoman szólva - erkölcsi relativizmus társult, súlyosan vétett mások és önmaga ellen is, merthogy rossz ügyet szolgált tehetséggel. A Gödöllői Hírlap a magára vállalt funkciók között, egyféle rálátást biztosított olvasóinak a község, a járás, de még a megye közéletére is. Az újságot modernnek mondható szerkesztői gyakorlat, s (1938-tól) mindinkább az Endre-féle szélsőjobb ismérveit viselő szemlélet, tartalom és témakörválasztás, illetve tárgyalási mód jellemezte. Gödöllőn még a harmincas évek elején is két társadalmi-politikai, közgazdasági stb. kérdéseket tárgyaló hetilap (Gödöllő és Vidéke, Gödöllői Hírlap) és három