Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)

II A HELYI KISIPAR - II/9 A KISIPAROSSÁG ÉLETVISZONYAIRÓL

75 1930-1944. Szerk. dr. Dobsai László és Kovalóczi Rezső Bp. 1944. (1929-től adták ki.) - Kereskedelmi és ipari érdekképviseletek Magyarországon. Bpest. 1930. (Kereskedelmi és Iparkamara.) - Kereskedelmünk és Iparunk. 1922-1940. Kiadja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Az 1922-1940. évi jelentések. 15. Uo.; Lásd még: GH, 1937.08.01., 09.26., 12.25; 1938.03.06., 05.15., 09.11.; 1939.01.15., 02.12., 09.17., 12.03., 12.17., 12.24.; 1940.02.09., 06.23., 06.30., 08.11., 08.25., 09.22.; 1941.02.16., 02.23., 09.14., 10.27.; 1942.01.18., 02.04., 02.19., 05.31., 07.19., 08.02., 08.16., 08.23., 08.30., 1943.10.10., 10.24., 10.31., 12.12.; 1944.03.05. 04.09,04.23., 06.02., 06.11., 06.18., 07.02., 07.09., 07.16., 10.08., 10.15., 10.22., 10.29. 16. Iparostanonc ügyekről, a 25 éves Gödöllői Iparos Ifjúsági Önképzőkörről (GIK-ről), a községi képviselő-testület idevonatkozó megnyilvánulásairól Id.: GH, 1938.08.28., 09.11., 1939.02.26., 11.05.; 1940.09.07., 09.15.; 1941.06.29., 12.07.; 1943.03.14.; 1944.08.13., 10.12. A GIK-t - állította a GH - „tisztán az ifjúság tartja fenn" (GH, 1938.08.28.), programjaival „honvédelmi célokat is szolgál" (GH, 1943.03.14.). A községtől pénzsegélyt kapott (GH, 1939.11.05.), merthogy „a nemzet gerincének, a kisiparosságnak az erősítése a cél." (Rozsnyói Hírlap, 1943.07.04.) 17. Az egyébiránt elismerést érdemlő elemzést a „Magyarország" című lap 1941.02.16-i száma ismertette. A GH ezt az interpretációt közölte. (GH, 1944.03.05.) 18. Farkas György: A Hamvay - kúriától a Helytörténeti Gyűjteményig (1662-1982). Gödöllői Múzeumi Füzetek I. Városi Múzeum. Gödöllő, 1994. (Szerk.: dr. Merva Mária) - Hovhannesian: Gödöllői emlékeim c. cikksorozat. (GH, 1938.07.17 - 1939.10.08.) 19. A GH élénk figyelemmel kísérte a virilisek változó összetételű csoportját. (GH, 1932.03.13.; 1935.01.13.; 1937.03.07.; 1938.05.29.; 1939.07.16.; 1943.03.12.; 1944.03.19.) 20. A községi költségvetés is támogatta a tanoncképzést, 1939-ben például 2239 P-vel (GH, 1939.09.11.). Ld. még GH, 1937.03.07.; 1938.09.25. 21. GH, 1937.12.15.; 1941.09.07.; 1944.04.09. Az iparos -és kereskedő- utánpótlás ügyét a GV It „nemzeti ügyként" kezelte, érvelt Kilián Frigyes is. (GH, 1943.07.04.; 1944.08.06., 08.27.) 22. GH, 1938.04.17. 23. GH, 1943.10.24. 24. GH, 1943.03.14. 25. A dalárda, s a zenekar „több szép díjat nyertek". (GH, 1937.08.15., 12.25.; 1943.10.14.) 26. A GH mindenkor bő terjedelemben, szimpátiáját nem titkolva írt a zsidóság kiszorításáról a gazdaságból, így a nyomdászatból, és a „magyar nemzeti közösségből". Saját, önszorgalmú hozzájárulásként e „vonal" erősítéséhez a GH maga is kreált „vádakat". Például akképp, hogy statisztikai adatokra hivatkozva állította, hogy a visszacsatolt területek zsidósága az idegen impérium alatt „elnemzetietlenedett". (GH, 1938.12.11.) „Szemlézte" Ravasz László református püspök és Glattfelder római katolikus megyéspüspök felsőházi, zsidó-tárgyú beszédeit. (GH, 1938.06.12., 07.10., 09.04., 09.11.; 1939.01.01., 04.23.) - Kedvtelve idézte Glattfeldert, hogy ti.: a zsidó felforgatók „megtámadták a trónt és az oltárt." (GH, 1938.04.17.) A lap ebben a szellemben, az egyházak áldásával követelt „valóságos és igaz őrségváltást". (GH, 1938.09.11., 10.02., 12.04., 12.11.; 1939.01.01., 05.14., 06.16.; 1940.03.17.; 1942.08.07.; 1943.10.24.) 27. A GV It vezetőire vonatkozóan ld. GH, 1939.03.19.; 1940.04.07.; 1944.09.03. 28. GH, 1938.03.07. 29. Segítik a gödöllői iparosok érdekképviseletének és intézményeinek pontosabb megismerését a téma országos adatait és összefüggéseit is tárgyaló kiadványok. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának jelentései 1931-1944. Ezeket az „évharmados", „évnegyedes" jelentéseket füzetes formában a Stádium Rt.