Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)
II A HELYI KISIPAR - H/7 „INTERPERSZONÁLIS BESZÉLGETÉSEK"
63 réssé emelték, hogy nagy szükség van, részben épp a materiális szférában fennállott „hiányok" valamilyen pozitív értelemben vett „kompenzálása" (ellensúlyozása) végett, szakmai, üzleti „tájékozottságuk", ismereteik gyarapítására, fejlesztésére. A közéleti rendezvények (találkozók, előadások) viszont, melyek valójában agitációs célú politikai események (fórumok) voltak, „eredményüket" látva elmondható, inkább szolgálták a „tájékoztatók", semmint az iparosok tényleges érdekeit. Az információforrások feltárása, megnyitása, az ide vágó szervezőmunka elvégzése volt a GV It. (Gödöllő és Vidéke Ipartestület) feladata. 34 A kisiparosoknak az-e helyütt gazdasági, társadalmi és üzleti értelemben vett - szakmai kultúrához való etikai, normatív viszonyát javarészt „értékőrző konzervativizmus" jellemezte. Ami nem valamiféle, pláne nem „elvi szintre emelt" fejlődésellenességet jelentett. Ellenkezőleg. Az iparosság éppen hogy nyitott volt a munka- és életviszonyaival kapcsolatos információkra. A GV It által beszerzett, az It könyvtárban elhelyezett, az iparosok között is terjesztett „információhordozók" a legkülönbözőbb műfajúak voltak: évkönyvek, címtárak, tájékoztató füzetek, szaklapok, szabályzatok, stb. 3 5 Az „információtermelésben" tudományos intézetek, minisztériumok is részt vállaltak. Az IPOK nagyszabású, színvonalasan megírt, cca. 800 oldalas tanulmánykötetet is megjelentetett „Magyar ipar és kereskedelem" címmel. Ezt a sokszerzős munkát a témából publikálók között is neves skriptorok jegyezték: dr. Dobsai László, az IPOK igazgatója és Máriáss Imre, a „Honi Ipar" főszerkesztője. A könyv 1941-ben látott napvilágot a „Magyar Kereskedelem Kiadóhivatalánál" - kifogástalan professzionális szemléletet képvisel. Az IPOK jelentette meg (1930 és 1944 között) az „Országos Iparos Évkönyv és Címtár" elnevezésű kiadványt, amely praktikus tudnivalókat közvetített. Csakúgy, mint az úgyszintén IPOK-jegyezte tájékoztató füzetek. Kivált a hitellel foglalkozó írások voltak keresettek. Ezek szakavatott szerzői gyakorlati példákon mutatták be a különféle hitelkonstrukciók előnyeit, illetve hátrányait, s elnyerésük feltételeit. 3 6 Az ipartestületeket is terhelte - egyebek között statisztikai - adatszolgáltatási kötelezettség. Például: árszabályzatot kellett kidolgozniuk, s-a közellátásügyi miniszter rendelkezése szerint - közzétenniük. (Ezért tudjuk, hogy Gödöllőn például a cipészek talpalásért - 1944 hideg telén - 16,30 P-t kértek, ami - az alapvető fogyasztási cikkek egyazon évbeli kiskereskedelmi áraira tekintettel - nem is volt csekélység.) 3 7 II/7. „INTERPERSZONÁLIS BESZÉLGETÉSEK" (ÁLLAMRÓL, NAGYTŐKÉRŐL, HITELRŐL, „ZSIDÓKÉRDÉSRŐL") Az állam valamennyi igazgatási szintjének jogszabályai, rendeletei, intézkedései stb. a „hivatalos" adminisztratív (ágazati, szolgálati) vonalon jutottak el a kisiparos társadalomhoz. Ehhez adott mintegy „háttérismeretet" egy gödöllői specialitás, csak ezen a településen ismert tájékoztatási „modell", vagy inkább praxis. Arról a módszerről van szó, amely a helyi iparosoknak az „első vonalbeli" országos közszereplőkkel való eseti, mégis rendszeresnek mondható találkozóiban öltött alakot. A notabilitásokat, akik
