Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)
II A HELYI KISIPAR - II/4 ÉRDEKKÉPVISELETEK, INTÉZMÉNYEK
59 József ült az elnöki székben. A hivatali folytonosságot Deim Frigyes jelképezte, aki (bizonyíthatóan) 1930 és 1936 között a „vezetője", azután (1944-ig) jegyzője lett a (közben átszervezett) GV It-nek. A korabeliek szerint az „ideális elnök", amilyennek méltatói Kilián Frigyest látták, higgadt, széles látókörű, a pártpolitikán felülemelkedő, kizárólag az iparosság érdekét szem előtt tartó személy. A 75 évesen, 1943-ban elhunyt Persler Kálmán építkezési vállalkozó érdemei között viszont elnöki működése laudációjában azt emelték ki, hogy részt vett Gödöllő politikai életében. 2 7 A közgyűlés kiemelkedő jelentőségű esemény volt, megtisztelték jelenlétükkel a községi, s a járási notabilitások. (Endre László egyenesen alkalmat látott rá, hogy ezen a fórumon is hirdesse a maga szempontjait. 1937-ben a munkások „hazafias irányú továbbképzésének" és a „nemzetvédelemnek" a fontosságára „figyelmeztetett".) 2 8 A közgyűlésen tekintették át az ipartestület feladat-, vagy hatáskörében bekövetkezett változásokat. De például 1938-ban, amikor az ipartestületi hálózat kiszélesítésével kapcsolatos feladatokat tárgyalták, s a korábbi alapszabályok megváltoztatását, e témák kiemelt fontosságára tekintettel, kibővített közgyűlést hívtak össze. Itt és ekkor jelentették be a Gödöllő és Vidéke Ipartestület illetékességi körének kiterjesztését, Veresegyház, Isaszeg (?), Vácszentlászló, Valkó, Dány, Mogyoród (?), Szada (?) és Zsámbok csatlakozását a Gödöllő székhelyű szervezethez. A péceli és rákoscsabai ipartestületeket összevonták, Veresegyház cca. 80 iparosát pedig a gödöllői ipartestülethez rendelték. Ezek után a Gödöllő és Vidéke Ipartestület taglétszáma 518-ra módosult, s ebből 292 iparos volt gödöllői illetőségű. (A GV It.-tel kapcsolatban fel sem vetődhetett az „elismert" státusz elnyerése, hiszen taglétszáma több mint duplája volt az e cím eléréséhez megszabott 200 fős minimumnak.) (Ezt az ipartestületi reform részeként hozott döntést, hosszú és nehéz tárgyalások előzték meg. A GV It. elnöke, a Gödöllő járási főszolgabíró, az iparkamara kisipari csoportjának megbízottja, az iparügyi minisztérium képviselői és az érdekelt ipartestületi elnökök 1937. október 7-i iparügyi értekezletén született meg végül is az a javaslat, amelynek alapján a Gödöllő és Vidéke Ipartestület szervezeti kereteit - az itt leírtak szerint - „kibővítették".) A Gödöllő és Vidéke Ipartestület működésében változást jelentett, hogy „bizonyos tekintetben" elsőfokú iparhatóság lett, működési körének kibővülésével az adminisztrációja is megnőtt. Nagyobb lett a mozgástere. Az ipartestületi reform (az új hálózatépítés) jegyében ugyanis az iparügyi miniszter egyre több jogosítványt adott az ipartestületeknek. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által végzett éves felmérések és az adatok alapján (általa) készített éves jelentések igen fontos információkat tartalmaznak a GV It-re vonatkozóan. 2 9 Az 1922-től 1940-ig terjedt, 18 évet átívelő (folytonos) válaszok és adatsorok részben megerősítik a más forrásból származó ismereteinket, részben pedig (esetleg új irányokat is mutatva) kiegészítik, vagy éppen korrigálják azokat. Az időnként „időszerűsített" vagyis „felfrissített" kérdésekre adott válaszokból (is) értesülünk arról, hogy a GV It-nek volt székháza, szakkönyvtára 80, majd (193l-re) már 800 kötet-
