Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)
II A HELYI KISIPAR - II/2 A KISIPAR JELLEMZŐI ÉS MUTATÓI
50 dett. A háborúban beállt fordulat idején (1943) 260700 (más adatok szerint 232 164) önálló kisiparos, 289200 (több forrás úgy „tudja": 146757) segéddel és 93 100 (egyéb adathordozók közlésében: 48 224) tanonccal dolgozott. 1 5 A Gödöllő és Vidéke (Általános) Ipartestületnek (GV It) 1938-ban 17 településről 636, 1943-ban 503 tagja volt, akik 24 (45) szakmában képeztek 149 (108) tanoncot és foglalkoztattak 161 (219) segédet. S bár az adatsorok érzékeny változásokat, elmozdulásokat mutatnak, összességében nem módosult a kisiparos társadalom nagyságrendje, sem országosan, sem Gödöllőn. A létszámadatok meglepő stabilitása a szektor önszabályzó zártságát, stagnálását tükrözi, lassú hanyatlásának a gyanúját kelti. A változások összhangban vannak a konjunktúra ciklusok alakulásával, s ez tükröződik a foglalkoztatottak számának módosulásában. A tanoncok számának jelentős (14%-os) csökkenését a források azzal magyarázzák, hogy drágább lett a tanonctartás, szigorúbbá váltak az idevonatkozó törvényi előírások és a szabadabb életet kínáló, a hadigazdaság idején munkaerőhiánnyal küzdő gyárak vonzották a fiatalokat. 1 6 A gödöllői iparosság szakmai struktúrájáról részletesen informál a válságos 1932ből keltezett, az akkori állapotot rögzítő „pillanatfelvétel". Ez megerősíti a községnek erről a szektoráról kialakított képet (amely sokféle forrásmozaikból állt össze). A szakmaszerkezet, mint kitűnik, meglehetősen „konzervatív" jellegű, tradicionális piacot, illetve vevőkört feltételez. Magas az építők, a szabók, a cipészek, az ácsok, és sokatmondóan alacsony a helyi gazdaság és társadalom általános állapotáról is „üzenő" korszerű, fiatalabb szakmák (villanyszerelő, fényképész) száma. A szakmai sokszínűséget példázza, hogy a 283 iparos 55 szakmában dolgozott. Egy szakmára átlag 5,1 fő jutott. A statisztikai átlagból nem derül ki, hogy a gödöllői kisiparosok szakmai koncentrációja igen magas volt: 80%-uk mindössze 10 szakmában, a kultivált szakmák alig 20%-ában tömörült. A szakmai sokszínűség valamelyest korrigálta is a struktúra „első látásra" túlságosan „falusias" jellegét. A kisiparosságot „bemutató" számok mögött, természetesen, teljesítmény áll. Ennek nagyságát - Gödöllőre lebontva - azonban Keresztesi Géza (1878-1960) asztalosmester műhelye a Szilhát utca 31.-ben. Fotó: Krummer Géza
