Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)

I GAZDASÁGRÓL, TÁRSADALOMRÓL, KÖZÉLETRŐL - 1/4 A BÜROKRATIKUS RADIKALIZMUS

41 GH sokféle szerepben láttatja. Programadóként (GH, 1928.12.02.; 1938.01.15., 05.10.; 1942.04.02.; 1943.01.; 1944.04.09., 05.04., 05.14., 06.04., 06.11.„ 06.18., 08.13.), Gödöllő iránt elkötelezett vezetőként (GH, 1940.05.26.; 1941.05.18., 09. 21.; 1942.03.29.; 1944.04. 16., 06.18.), formátumos adminisztrátorként (GH, 1936.05.17.; 1938.05.15.; 1939.06.25.; 1940.09.15.; 1944.07.16.; 1944.04.16. - 1944.08.15.). Olyan emberként mutatja be, aki - önminősítése szerint is - meggyőződéses antiszemita, „fanatikus nemzeti" politikus. (GH, 1937.01.28., 02.14.; 1939.06.11., 06.25., 07.30., 08.27.; 1940.01.07., 03.10., 04.21., 05.26., 09.05., 09.15.; 1941.01.26.; 1942.08.30., 10.18.; 1943.10.17.; 1944.06.04.) Részletezi Endre kitüntetéseit (GH, 1933.12.03.; 1934.03.04.), számon tartja „neveltjeit" (GH, 1936.05.17.), kardot ránt az Endre- kritikusokkal szemben és méltatja a behódolókat. Ilyen szellemben idézi az Újság című fővárosi napilapban, az 1937. február 14-i számban, „Endre László Birodalma" címmel közölt hosszabb írást a gödöllői viszonyokról. Valamennyi gödöllői keresztény ügyvéd (Dr. Bezsilla István, dr. Romy Arisztid, dr. Olajos Géza, dr. Palugyay Ferenc, dr. Zankó Emil., dr. Hovhannesian Eghia, dr. Felszeghy Ernő, dr. Zachar Miklós, dr. Gerenday Zoltán, dr. Farkas László, dr. Olajos Béla, dr. Hajgató Kálmán, Dr. Bodó Lajos, dr. Ignátzy Ernő, dr. Nyíry Lajos, dr. Viczián Antal, Horváth Károly László, dr. Zachár Kálmán) (GH, 1937.02.21.) 1937. február 15,16-án nyilatkozatban határolódott el a fentebb megnevezett cikktől. 39. GH, 1942.12.11., 12.18. - Endre Zsigmond 3 ciklusban volt a gödöllői kerület országgyűlési képviselője. Pest vm. thb.-a választotta főrendiházi taggá 1942. december 11-én. (GH, 1944.07.16.) - A választások választókerületek szerint történtek mind országosan, mind helyileg, az érvényes jogszabályok szerint. Pest megyében 3 járás volt, és ez 3 választókerületet jelentett. Gödöllő a 2. választókerülethez tartozott (Szada, Vácszentlászló, Valkó és Zsámbok községekkel együtt), 4 rendes és 2 póttagot delegálhatott a törvényhatóságba. (GH, 1940.09.08.) Az országgyűlési választások választókerületeit az 1938. XIX. Tc. szerint alakították ki. Gödöllő választókerületi székhely volt, Dány, Ecser, Gyömrő, Isaszeg, Maglód, Mogyoród, Pécel, Péteri, Szada és Zsámbok tartozott ide. (GH, 1939.05.07., 08.28.) (A parlamenti és a helyhatósági választások körzetei nem estek egybe.) - - A szavazási aktivitást az 1940. április U-i községi képviselőtestületi tagválasztáskor „ a helyi lakosság erős közepes részvétele jellemezte Gödöllőn: A több, mint 4 ezer választóból ezer ember sem szavazott le." (GH, 1940.03.31., 04.07., 04.14.) 40. „A megtámadott" Gödöllő - a Rotschild-ügy. (GH, 1937.01.10., 02.14., 12.25.) 41. A Gödöllői Hírlap argumentálni is igyekezett Endre intézkedéseit, rendeleteit, körleveleit stb. Például célzatos statisztikákat, magyarázatokat közölt, egyebek közt a népesedésről, szarkasztikusan kommentálta a zsidók menekülési útkeresését, nagy megfontoltsággal idézte a keresztény főpapok zsidó-tárgyú beszédeit a főrendi házban (pl. Ravasz László beszédét: GH, 1938.06.12., 06.26.), üdvözölte a magyarországi cionista szövetség feloszlatását, a zsidók csoportos kivándorlásának megszigorítását (GH, 1938.01.01., 07.10., 09.11., 1939.04.23., 10.01.; 1940.04.16., 08.15., 09.15.), stb. Elégedetten regisztrálta, hogy az 1939. évi országgyűlési képviselői-, valamint az ugyanekkor megtartott helyhatósági választások nyomán már Gödöllőn sincs „egyetlen zsidó sem" a gödöllői képviselő-testületben. (GH, 1937.08.29.; 1938.04.04., 04.17., 06.19.; 1939.04.14., 04.21., 04.30., 05.07., 12.03.; 1940.03.10., 03.31., 04.07., 04.14., 04.21., 05.26., 06.23., 06.30., 07.21., 09.08.; 1941.02.02., 04.27., 05.18., 06.09., 06.21., 08.24., 09.07., 12.07.; 1942.01.25., 04.19.; 1943.07.11., 11.07.; 1944.01.09.) - Endre szervezői, rétori teljesítményét, az általa betöltött funkciókat, extrém intézkedéseit (például a cigányokat megalázó rendeleteit,) a különféle rendezvényeken mondott beszédeit (a hazafias kötelességnek hirdetett, a katonai kiképzést előkészítő sportolásról, a jobboldaliságról és a fajszeretetről, a szabadkőművesség, s a „zsidó kapitalizmus" mibenlétéről, „Európa fiatal és erős népei" háborús erőfeszítéseiről stb.) a GH mindenkor hűségesen tolmácsolta. (GH, 1934.10.28.; 1939.1015., 06.25.; 1940.05.26., 06.02., 09.15.; 1941.11.09.; 1942.06.14.; 1944.10.22.) 42. Alispáni jelentések 1944. április 16. - 1944. augusztus 15. 44. p.; GH, 1939.11.05.; 1940.06.30., 07.03., 07.07., 07.16., 08.11., 09.01., 09.15., 12.22. 43. „A keresztény magyarság támogatása és előbbre tolása még nem szélső jobboldaliság, hanem saját fajtájának fokozottabb szeretete. Fegyelmezett leventéknek, cserkészeknek, lövészeknek, vitézeknek és tűz-