Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)

I GAZDASÁGRÓL, TÁRSADALOMRÓL, KÖZÉLETRŐL - 1/4 A BÜROKRATIKUS RADIKALIZMUS

35 JEGYZETEK 1. A témánkról tudományos feldolgozást nem ismerünk; az archív forrás is igen kevés. (Lakos Ágnes: A Pest Megyei Levéltár fond- és állagjegyzéke Bp. 1998.) Az újabb kori Gödöllő-ismeretek „hordozói" között, mások mellett itt mindenekelőtt Hovhannesian munkáit, Heltai Miklós és szerzőtársai könyvét, Lábadi Károly kutatásait, Farkas György oktatástörténeti-szociológiai tanulmányát, G. Merva Mária értékes kéziratait kell megemlítenünk. Hovhannesian Eghia: Gödöllő a múltban és most. Gödöllő, 1933.; Hovhannesian Eghia: Szeressük jobban Gödöllőt! Gondolatok és eszmék Gödöllő fejlesztése érdekében. Gödöllő, 1937. 63 p. Heltai MiklósHeltai Miklós Gábor stb.: Gödöllő. Bp. é.n. 248 p.; Berente István Dr.: Tanulmányok Gödöllő és környékének történelméből 1938-1940 (kézirat).; Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő. Gödöllő, 2003. Városi Múzeum. Sorozatszerkesztő: Gaálné dr. Merva Mária.; Farkas György: A Hamvay kúriától a Helytörténeti Gyűjteményig (1862-1982). Gödöllői Múzeumi Füzetek I. Gödöllő, 1994, Városi Múzeum. Sajtó alá rendezte és az előszót írta Faludi Ildikó. Fel. kiadó: Gaálné dr. Merva Mária.; Farkas József: Százötven éve született Darányi Ignác. Gödöllői Universitas, 1999 április.; G. Merva Mária: Hovhannesian Eghia (1885-1948) ügyvéd, újságíró, valamint Bor Ambrus (1921-1995) író, műfordító, publicista. In: G. Merva Mária: írók és múzsák Gödöllőn. Gödöllő, 2007. 206-208., 270-276.; Dr. Réti László: Egyén és polgárosodás. Gödöllői adalék Szent István Egyetem, 2005.07. 11,; Dr. Réti (Lantos) László: Ipar, kereskedelem és pénzügy Gödöllőn a két világháború között. (A tanulmányból a „Szent István Egyetem" c. lap közölt részleteket 2005. szeptember 26. és 2006. február között.) Hasznosítottuk a Gazdaságkutató Intézet, a kamarák, a különböző érdekképviseletek - témánk időhatárai között keletkezett - jelentéseit. Továbbá az adattárak, compassok, a népszámlálások közléseit. Kutattuk a szakkiadványokat, a periodikákat, az alkalmi publikációkat (elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), a Magyar Országos Levéltár (MOL), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyűjteményében. Értékes információkhoz jutottunk a Gödöllői Városi Múzeum (GVM) helytörténeti gyűjteményéből. Munkánk elkészítéséhez, a történeti múlt rekonstrukciójához pótolhatatlan volt az 1928-ban indult Gödöllői Hírlap, melynek valamennyi számát szisztematikusan tanulmányoztuk. A lap önmagában is elsődleges forrás. Fontosságát csak növeli az archív anyagok már említett nagyfokú hiánya és a hetilap szerkesztésének számos egyedisége. A gödöllői gazdaságot determináló anyagi és emberi tényezőkre, így a tőkére és a népességmozgalomra vonatkozó jellemzők leírásához elsősorban az alábbi forrásokra támaszkodtunk: Nagy Magyar Compass, 1922-1929. LII. évf. 2. r„ 1929-1930. LIII. évf. 2. r., 1933-1934. LIV. évf. 2. r„ 1942-1943. LXVI. évf. 2. r„ 1943-1944. LXVII. évf. 2. r. - Pénzügyi és kereskedelmi évkönyv, 2. r. Bp. 1927. Az 1920. évi népszámlálás 1-6. r. Bp. 1934, KSH., 1923-1929. Közlemények. Új sorozat. Az 1930. évi népszámlálás 1-6. r. Bp. KSH., 1932-1941. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. (OSZK M 10.322 jelzeten.) Az 1941. évi népszámlálás 1-5 kötet. Bp. KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat. - A Gödöllői Hírlap (GH) konkrétan megjelölt száma(i). Az e lapban közölt, tematikailag összetartozó írások adatait, módszertani meggondolásból, így például az „agyonjegyzetelést" elkerülendő, az olvasó eligazodását viszont könnyítendő, lehetőleg egy helyen adjuk meg. 2. Gödöllői Hírlap (GH), 1934. 03. 04., 04. 22.; 1937. 03. 07., 08. 08.; 1938. 05. 05, 09. 25.; 1940. 04. 14., 07. 28.; 1941. 09. 14., 10. 19. A GH az alispán meghatározott időben tartott beszámolójára hivatkozva tudósított a község költségvetéséről. Az ősforrás ez esetben is: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának jelentései 1931-1944. Ezeket az „évharmados", „évnegyedes" alispáni jelentéseket füzetes formában a Stádium Rt. adta ki; valamennyi számuk az OSZK-ban sincs meg. (A Pest megyei alispán például 1936-ban „évharmados", 1944-ben pedig „évnegyedes" jelentést készített.) Belőlük (itt) 1931 és 1932-ből l-l, 1937 és 1944-ből 2-2, az 1933 és 1936 közötti évekből, továbbá 1938-ból, 1940-ből és 1943-ból 3-3, 1939-ből valamint 1941 és 1942-ből 4-4 db-ot őriznek. (OSZK P 16.268 jelzeten.)