Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)

I GAZDASÁGRÓL, TÁRSADALOMRÓL, KÖZÉLETRŐL - 1/4 A BÜROKRATIKUS RADIKALIZMUS

28 "7 zsidóüldöző intézkedéseket „hozzászólás nélkül tudomásul vette", mert hogy „azok nem okoztak semmiféle zökkenőt". (Dr. Sági József alispán ide vonatkozóan ekként fogalmaz: „Tényként állapíthatom meg, hogy a zsidóknak az iparból és a kereskedelemből való kikapcsolása minden nagyobb zökkenő és zavar nélkül ment végbe.")

4

2 Endre László - aki szociáldemokrata kritikusa, Peyer Károly szerint- valósággal „kis hadseregre" támaszkodik, igen eredményes abban, hogy miként Hovhannesian írta, „a gödöllői járásban a szabadkőműves és bolsevista aknamunka talajra nem talált." Az alispán „ideája" a keresztény, nemzeti Nagy-Magyarország. Célja, hogy „magyar faja és keresztény gondolkodás kerüljön előtérbe"; aktivitása, befolyása már eddig - gödöllői évei alatt - is nagy térre terjedt ki, nagyobbra, mint a járás.

4

3 A GH lelkesen tudósít a Felvidék egy részének visszacsatolásáról, az Endre László vezetésével Rozsnyóra, illetve Nagybányára utazott gödöllői küldöttség munkájáról.

4

4 Az újság Endre társadalom-felfogását is igyekszik valamelyest megvilágítani. Őt magát idézi. 1941 januárjában például nemzeti felelősségét, szociális érzékenységét mintegy bizonyítandóan arról beszélt, hogy olyan „új magyar típusú embert" kíván előhívni a nyomorgó agrárvidéken, akit apróbb segítséggel, az ő enyhén romantikus, délibáb ízű virágzó falu-víziója jegyében, a boldogulás útjára lehet vezetni. ígérte az állattenyésztés hanyatlásának a megállítását, jelentős gyümölcsfa-telepítés beindítását (a volt zsidóbirtokokon), az apróállat-tenyésztés fellendítését stb. Programjából - a zsidó vagyon hasznosításának tervén túl - hiányzik a „miből" és a „hogyan" kérdésekre adandó tárgyszerű válasz. Ehelyett „új nemesi vármegyékről", fajvédelemről, a nemzet életét veszélyeztető „zsidóság új lakóhelyre költöztetéséről" stb. beszélt és küldetéstudatos normákat fogalmazott meg: „Minden magyar ember kell, hogy mindig többet és jobbat termeljen, s megállja a helyét ott, ahová őt az élet helyezi, ahová a nemzet közérdeke munkahelyét kijelöli."

4

5 Endre nagy átéléssel és előszeretettel beszélt minden lehetséges fórumon, kivált tömegrendezvényeken vízióiról, magyarság-felfogásába vágó kérdésekről: revízióról, a hazai gazdaság és társadalom korszerűsítésére, így a mezőgazdaság, a kistermelők megsegítésére, vagy éppen a határokon túlról érkezett menekült magyarok jövőjével, egzisztenciájával kapcsolatos elképzeléseiről stb. Az Endre iránt szervilis GH tudósításai a leghalványabb fenntartás nélkül méltatják az egyre magasabbra lépő vezető adminisztrátor érdemeit. Dicsérően említve, hogy „a Gödöllői járásban Endre tevékenysége révén lett nevezetes a községek szürke sorában Gödöllő".

4

6 A GH lelkendezve újságolta, Endre körül „pezseg az élet, nincs megállás". Majd részletesen taglalja az alispán gazdag munkaprogramját, amellyel eljut Pest megye minden településére. Szervez, avat, rendez, beszél, nyit: levente otthonokat, ONCSA házakat - a vele szemben (munkaköri mulasztására hivatkozva) felsorakozók bágyadt kísérlete - fegyelmi - eleve hamvába hullt. Sőt, 1939 nyarán Endre már Észak-Pestvármegye tiszteletbeli vitézi szék-kapitánya. 1941 szeptemberében a kormány tün-