Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)

I GAZDASÁGRÓL, TÁRSADALOMRÓL, KÖZÉLETRŐL - 1/4 A BÜROKRATIKUS RADIKALIZMUS

26 közzétételét, a községét is. A GH-nak szókimondásáért, „de inkább csak apró, félreér­tett személyeskedéséért" 1932-ig 3 sajtópere volt; kettőben felmentették, a harmadik eljárást megszüntették. Ez utóbbiban Stróbl János gödöllői bíró volt a felperes. 3 6 Hovhannesian a Gödöllő Hírlapot nem csak gazdasági vállalkozásként működ­tette. Speciális politikai küldetést is teljesítő vállalattá szervezte. Olyanná, amely el­kötelezetten, kétségbevonhatatlan lojalitással, műfajából következően hatékonyan és sok embert elérve állt ki, méghozzá kezdeményezően, önszorgalmúan, s rendszerint túlbuzgón az Endre által hirdetett ideológiák, aktuális és távlati célok mellett. így látta biztosítottnak a hosszú ideig sikeres életstratégiáját, s Endre barátságát, amely pótolha­tatlan védernyőként szolgálta őt és lapját. A szerkesztőség egyféle politikai propaganda műhely jegyeit is hordozta. A mondottak együtt jelentik, s jelenítik meg az Endre­Hovhannesian politikai szimbiózis „titkát", s a Hovhannesian paradigma „rejtélyét". Hovhannesian tisztában volt vele, a lap pótolhatatlan fórum, eszköz, a legmesz­szebbmenőkig kiaknázta szervező, orientáló erejét. A legrövidebb hír sincs csak úgy ,odavetve". A főszerkesztő nagy figyelemmel választotta meg jelesebb szerzőit, a meg­írandó fontosabb témákat. Az újság nem volt betűsivatag; ezt tördeléssel, illusztrá­ciókkal kerülték el. A GH külleme is megfelelt a követelményeknek: kézbe vehető méretű, 41x27 cm volt; izgalmas laptükörrel, jól megválasztott betűkkel nyomták, előbb a gazdasági problémák miatt 1933-ban leállt budapesti Bíró-nyomdában, majd a gödöllői Kalántai-féle üzemben. A szerkesztőség gondos gazda módján, jó és időta­karékos megoldásként számolt be olvasóinak erről a fejleményről. „Közvetlenül meg­győződést szereztünk arról, hogy ennek a nyomdának kitűnő a felszerelése, teljesen új és gazdag a betűkészlete, és lapunk pontos és csinos előállítása minden tekintetben biztosítva van." 3 7 1/4. A BÜROKRATIKUS RADIKALIZMUS A gödöllői közállapotokra, a helyi társadalom közéletére és közérzetére csakúgy mint a regisztrált közbeszédre, s témáira, a szubjektív szereplők között Endre László főszolga­bíró működése gyakorolta a legnagyobb hatást. 3 8 Ez mindenekelőtt hatalmi helyzeté­ből következett, s részben abból, a személyiségjegyeit is feltáró politikusi ambíciójából, hogy a hazai jobboldali radikalizmus egyik vezéralakjaként, egyféle mozgalmi stílust képviselve erősítette, szilárdította befolyását. Társadalmi beágyazottsága, (apja, Endre Zsigmond a gödöllői választási kerület országgyűlési képviselője, a kormányzó-emelte főrend, a Főrendi Ház tagja) 3 9, katonai előélete (az tudniillik, hogy Horthy „szegedi tisztjei" közé tartozott), a bürokratikus hivatalnoki hatalomból történt bőséges része­sedése, s a kormányzóhoz a kenderesi Horthy-birtok igazgatása révén fűződő familiá­ris, örökségként élvezett kapcsolatok szilárd bizalmi hinterlandot jelentettek számára;

Next

/
Thumbnails
Contents