Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)
I GAZDASÁGRÓL, TÁRSADALOMRÓL, KÖZÉLETRŐL - 1/3 GENIUS LOCI. A HELYI KÖZÉLETRŐL A HELYI SAJTÓ
méltóságuk, vagy a helyi hivatali hierarchiában elfoglalt helyük, vagy a civil életben elért lehetőségük révén alakították a közéletet. Perdöntőek voltak azok a társadalmi, gazdasági és rendszerint ideológiai mezbe öltöztetett kérdések, amelyek a két háború közötti Magyarország lakóit foglalkoztatták. A területi revízióról, a „zsidókérdésről", az antikommunizmusról, a társadalmi berendezkedés jellemzőiről, a szociális és agrárkérdésről, országunk háborús részvételéről volt szó. Sokaknak volt mintaadó, hogy a gödöllői közélet reprezentánsai miként viszonyultak a fenti kérdésekhez, s a mind agresszívebb „korszellemhez". Tartalmi megfontolásokból és módszertani meggondolásokból kezdjük témánk kibontását a helyi sajtóviszonyok vázlatos bemutatásával, középpontba állítva a (második) Gödöllői Hírlapot és felelős szerkesztőjét, Hovhannesiant, s közéleti tevékenységét. Kevés túlzás lehet abban a megfigyelésben, miszerint Endre Lászlót, Gödöllő és a gödöllői járás „abszolút urát", aligha segítette bárki is hatékonyabban, mint éppen Hovhannesian a maga intellektusával, nevezetesen az általa főszerkesztett Gödöllői Hírlappal. Képességei, adottságai köztudottak voltak. Endre László alispáni kinevezésekor Hovhannesian személyiségjegyeire, világnézetiés politikai irányultságára is célzott, amikorGödöllőrőltávoztábankijelentette:csakegykönyvetviszmagával,mert abban benne van az ő programja is (Hovhannesian: Szeressük jobban Gödöllőt című könyvére utalt.) Hovhannesian sok területen „közlekedett", működött. Számtalan megbízatást szerzett, kapott vagy - úgymond - „érdemelt ki". Stabil egzisztenciát épített fel; Gödöllőn 9 házat tulajdonolt, s jövedelme révén előkelő helye volt a virilisek között. 1932-ben a képviselő-testületbe rendes tagnak behívott virilisták erősorrendjében Hovhannesian (1961 P adóalappal) a harmadik, 1935-ben a második, 1937-ben is változatlanul második helyen állt (2 128 P adóalappal). Hovhannesian gyermekeit igényesen nevelte, nagy életet, nagy házat vitt. Járta a külföldet, egy évet töltött Lausanneban és Heidelbergben. 2 7 1938-ban - lapjának az év április 4-i híre szerint - kéthónapos szabadságra ment, s a GH élén akkor Béky Ferenc, a lap munkatársa állt. Hovhannesian Eghia összetett - és megítélésünk szerint - ellentmondásokkal, előítéletekkel súlyosan terhelt magán- és közéleti jelenség; személyiségjegyei között - a maguk nagyságrendjében, „méretre szabottan" nem volna különösebben nehéz felfedezni a reneszánsz Borgiák, továbbá a bizánci (kiművelt, kifinomult) rafinéria, valamint a kaukázusi (hellén-örmény) éleseszűség anyajegyeit. Csakúgy, mint a választott hazájában (Magyarországon) talált és általa mintaként felvállalt rendies, antimodernista, dzsentri-hivatalnoki tradíciókat, nem különben a hozzájuk időszerűsített, a velük járt retrográd, részben importált „koreszméktől" is eltorzított attitűdöket. Nem tudunk róla, hogy önképét megformálta, leírta volna. Bizonyosnak látszik ugyanakkor, hogy jelentőséget tulajdonított mai kifejezéssel szólva, PR-ja minőségének, hírének, s nevének. Gondolkodásának, intellektusának valódi vonásaira - „gyónás" híján - is következtethetünk. A legautentikusabb forrásból, írásaiból, s persze
