Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)

I GAZDASÁGRÓL, TÁRSADALOMRÓL, KÖZÉLETRŐL - 1/3 GENIUS LOCI. A HELYI KÖZÉLETRŐL A HELYI SAJTÓ

Hálát mondtak az Isteni gondviselésnek, hogy Horthy Miklóst állította az ország élére. „ELMA" nevű poéta a kormányzót verses indulóval köszöntötte. (Dr. Hajdú József ugyancsak poémában dicsőítette „Navara hősét"

2

2.) Gödöllőn a kormányzó civil életet élt, de nem elvonultat. Elsőként látogatta meg például a megnyitott helyi múzeumot. A 70. születésnapjáról történt megemlékezés fényét növelte, hogy abban az évben (1938) volt Magyarországon az Eucharisztikus Világkongresszus. (Ez alkalommal érkezett fővárosunkba vatikáni megbízottként Paccelli bíboros, aki majd XII. Pius néven foglalja el a pápai trónt.) Lényegében ez az esemény indította el Szent István kultuszát. Annak jegyében vitték országjárásra a Szent Jobbot, amely 1938. június 5-én, egy órát töltött Gödöllőn. 1939. január 22-én a Gödöllői Járási Közművelődési Egyesület díszülésen leplezte le a kormányzó életnagyságú arcképét, amit dr. Váli László Szépművészeti Múzeum-i őr alkotott és amiért fizetséget nem kért.

23 1940. február 29-én Gödöllőn díszközgyűlésen emlékeztek meg Horthy kormányzóságának 20. évfordulójáról. A dolgok kialakult szertartásrendje lett, hogy az államfő születésnapját köszöntendő, Gödöllőn fellobogózták a házakat, a templomokban istentiszteleteket tartottak, a GH lelkes cikkeket közölt, „hatalmas beszédeket" mondtak a közélet reprezentánsai. Hovhannesian, a Gödöllői Hírlap első számától kezdődően szuperlatívuszokban írt a kormányzóról, magáról a Horthy-családról.

2

4 (Ez a privilégium csak az Endrecsaládot illette meg.) Különösen a területi „visszacsatolások" kínáltak jó alkalmat az államfő mind verbálisan, mind tartalmilag meghaladhatatlan magasztalására. Aminek csúcsa végül is az volt, hogy Hovhannesian, a mindent mérlegelő, Horthy-szobor elkészítésére tett javaslatot. Ezzel mintegy kinyilvánította, beemelni kívánta őt a magyar nemzeti panteonba. A kormányzóhoz való hűség - amely majd köztudottan, nem állja ki a próbát - és Észak-Erdély visszacsatolása felett érzett kirobbanó öröm stiláris kifejezésének példája az alábbi textus: „Gödöllőn kelt a legszebb, a legmeghatóbb kormányzói hadparancs. Kormányzó Urunk Őfőméltóságának legszebb hadparancsa folyó hó 4-én Gödöllőről keltezett, amely hadparancsban a m. kir. honvédséget arra hívta fel, hogy Erdélynek visszatérő részét szállja meg és vegye birtokba."

2

5 A legfeljebb csak szalonkritikát toleráló gödöllői viszonyok közepette, a közéleti szereplők között a sajtónak kiemelkedő szerepe volt.

2

6 Privilégiuma abban állt, hogy híreket, információkat birtokolt. Megvilágított vagy árnyékban hagyott-tartott történéseket, jelenségeket, szervezeteket, intézményeket, vagy éppen személyeket stb. miáltal erősítette vagy gyengítette azok esélyeit, illetve pozícióit. Felelősségét (ti. a sajtóét) mindenekelőtt az általa képviselt program történelmi érvényessége és erkölcsi értékrendje prezentálta. Munkájával alakította a közéleti, politikai klímát, a közgondolkodást, a jó közérzetet. Formálta továbbá azt a település-képet is, amelyet anno - a ma már egyedülálló forrásértékű - Gödöllői Hírlap vetített olvasói elé a korabeli valóság elemeiről és egészéről, közállapotairól, valamint azokról a közszereplőkről és munkásságukról, akik