Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Gerle János: Gondolatok az építészet és a népművészet kapcsolatának történetéről
30 Gondolatok az építészet és a népművészet kapcsolatának történetéről fenntartsa. (Ugyanilyen szándékú a Kultuszminisztérium Sváb Gyula irányította falusi és tanyasi iskolaépítési akciója, amelyben a Fiatalok és hozzájuk közelálló felfogású építészek tucatjai terveztek egy-két tantermes, a helyi hagyományokhoz illeszkedő iskolákat.) Ehhez a beleélésnek, az azonosulásnak olyan kivételes képességére volt szükség, amelyről Thoroczkai Wigandnak a környezetet, nyelvet, szokásokat megörökítő könyvei szolgálnak tanúbizonyságul (hasonlóképpen, mint Medgyaszay és Kós írásai, feljegyzései). 1 6 Thoroczkai Wigand egyszerű rendeltetésű épületein - sok közöttük az istálló a népi ihletésű építészetnek a tiszta, konkrét, helyi forrásokon alapuló formáját valósította meg, amelyet azonban áthatott az angol preraffaelita építészet romantikája, de emellett a keleti, mitologikus elemek használata is. Székelyföldi munkásságát az az igény jellemzi, hogy az új épület személytelenül, minden építészi hivalkodás, önmutogatás nélkül beleolvadjon a környezetébe, mintha mindig is ott lett volna - a hagyomány folytatása más mentalitással nem is képzelhető el. Ez a magatartás jellemzi Kós Károly tevékenységét is, mivel építészi karrierjének négyötödét nagyigényű megbízások nélkül, kis falusi közösségek igényeit kielégítő munkákon dolgozott, példát adva a hagyományértelmezés követendő és követhető módjára, legyen szó akár templomról, akár istállóról vagy a falusi életmód változása miatti új funkciójú épületekről. A falusi környezet újrateremtésének legjelentősebb terepe a századfordulótól kezdve a (részben az ugyancsak az Arts and Crafts mozgalom közegéből kisugárzó kertváros jellegű) lakótelep építés volt. A nagyvárosi lakásínség elsősorban a vidékről elköltözni kényszerülő, városokban munkát kereső népesség tagjait sújtotta. Gyári munkástelepek, tisztviselőtelepek, városi bérházak létesítésével igyekeztek a problémát kezelni, és egyúttal a munkahelyhez való kötődést elősegíteni. A telepek jelentős része azzal az igénnyel készült, hogy egészséges életfeltételeket, azaz a paraszti életmód városi keSváb Gyula: Garamberzencei elemi népiskola terve 16 Anthony Gall: Kós Károly műhelye. Mundus Kiadó, 2002. Potzner Ferenc (szerk.): Medgyaszay István. Az építészet mesterei sorozatban, Holnap Kiadó, 2004.
