Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

G. Merva Mária: Apostoloskodás a népművészet körül. A gödöllőiek népművészeti kultúrmissziója írásaik tükrében

148 A gödöllőiek népművészeti kultúrmissziója írásaik tükrében Hogyan alakult ki a népművészet? Körösfői-Kriesch igyekszik tisztázni a népművészet fogalmát, hogyan és miért alakult ki a művészeteknek ez a differenciálódása? Bizonyára évszázadokkal ezelőtt is létezett az a jelenség, amit ma népművészetnek nevezünk, csak nem adtak neki nevet, teljes érdektelenség kísérte. Odüsszeuszt hozza fel példának, hogy az ő palotája, annak díszei és berendezése bizonyára más művészet terméke volt, mint az ő kondásának, Eumaiosznak a kunyhója. A kondás használati tárgyai is valószínűleg a korabeli egészséges népművészet termékei voltak, csakhogy senki sem méltatta figyelemre. A népművészet felfedezésének okát az elmúlt évszázad kultúrtörténetében kell keresni, állítja Körösfői-Kriesch. Két dolog miatt érdemel figyelmet a népművészet: 1. néhány alapvető művészi elvnek a legharmonikusabb, legtisztább képviselője, megtestesítője, 2. határozott nemzeti jelleggel, faji zamattal bír. A tapasztalat azt mutatja, hogy a faji jelleg határoz meg minden kultúrát. A faji jelzőt a szociális-etnográfiai kifejezés korabeli megfelelőjeként használja Körösfői-Kriesch. A faji jelleg meghatározó voltát hangsúlyozza annak ellenére, hogy pontosan tudja: a magyar népművészetbe sok idegen elem keveredett az idők folyamán. Erre legjobb példa a torockói népművészet, amit nagyon kedveltek a gödöllői művésztelep tagjai, Körösfői-Kriesch Aladáron kívül Undi (Springholz) Mariska, Thoroczkai Wigand Ede járt oda gyakran rajzolni, gyűjteni, Wigand Ede az előnevét is onnan vette. A 16. században német bányászokat telepítettek Torockóra, mert az ott élő székelyek nem értettek a bányászathoz. A betelepülő németek hozták magukkal a népviseletüket, szokásaikat. Bár elmagyarosodtak, a nyelvük magyar, de sok mindenben németek maradtak.

1

0 Amikor 1905 szeptemberében Torockón tartózkodik „Vigand [Thoroczkai Wigand Edével] komával" Kriesch Aladár, megjegyzi: „Közelebbről hatván most reám itt a dolgok, mind élesebben érzem a domináló német karaktert, melynek élei csak olyan formán csiszolódtak le, mint a tengerbe vetett kavicsnak, de a lényeg az megmaradt."

1

1 Az azonban csak másodlagos - mondja Kriesch —, hogy milyen elemekből tevődött össze az adott népművészet, a törvény a lényeges, az az eleven erő, amivel minden kívülről jövő megnyilatkozást a maga képére formál. Ez mutatja életrevalóságát, hogy mindent magába tudott olvasztani.

1

2 Mi jellemzi a magyar népművészetet? 1. Szociális eredetű. Körösfői-Kriesch Aladár több cikkében kiemeli a népművészet szociális eredetét, rámutat, hogy az összetartozás és egymásra utaltság érzése hozta létre 10 „Német eredetüket is leginkább a bányászatban használt szavaik árulják el" - jegyzi le KörösfőiKriesch Aladár. Jegyzetek Toroczkóról (Tamás Simon szavai után). Kézirat. Gödöllői Városi Múzeum TD. 2005.49. 1. 11 Körösfői-Kriesch Aladár levele Koronghi Lippich Eleknek. Torockó, 1905. szeptember 27. OSzK Kézirattár Levelestár 12 (Körösfői-) Kriesch Aladár: Mit jelent hát a kalotaszegi művészeti Magyar Iparművészet, 1903. 253.