Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Büky Virág: Népzenegyűjtés vagy népzenetudomány. Népzenekutatás a 20. század eleji Magyarországon
134 Népzenegyűjtés vagy népzenetudomány 134 Pestre kerülése idején részben már álltak, részben akkor épültek a népi szecesszió legjelentősebb és legszebb épületei, a Földtani Intézet (1896; 1897-99) vagy a Posta Takarékbank (1899; 1900-1901). Körösfői-Kriesch Aladárnak a Zeneakadémia első emeletén elhelyezett freskójával pedig mondhatni, napi kapcsolatban volt, hiszen pontosan az Akadémia új épületének átadása (1907) előtt nevezték ki az intézmény tanárává (1906 végén). Természetesen számolnunk kell Kodály közvetítő szerepével is. Kodály és a gödöllői művésztelep egyik kiemelkedő alakja, Nagy Sándor kapcsolatáról ugyanis vannak adataink: néhány levél, Kodály Nagy Sándornak dedikált kottalapja. Noha Bartóknál nincs értelme közvetlen hatásról beszélni, 1905-től kezdve gondolkodásában és életvitelében egyaránt szinte tételesen kimutathatók mindazok a külsőségekben is megnyilvánuló sajátosságok, amelyek a gödöllői művésztelep lakóit is jellemezték. 1905-től kezdve leveleiben egyre gyakoribb az antikapitalista, antiurbánus elem, melyek efféle romantikus színezetű, kissé patetikus felkiáltásokhoz vezetik: „Városi emberszag! Gyűlölt dolog! Kedves parasztjaim között kellemes órákat töltök." 2 2 A Kossuth szimfónia komponálása idején viselt magyaros ruháját Tolsztoj-inggel és szandállal cseréli fel. Az úri közösségbe „csak azért is"! nyári ingben, gallér és kézelő nélkül, kopott cipőben érkezik. 2 3 Úgy, hogy mindezek után egyik tanítványa, Selden-Góth Gizella Bartókhoz írt levelének „Kedves anarkista" megszólításán sincs mit csodálkoznunk 2 4. A Kékszakállú 191 l-es elutasítása után pedig „száműzetésbe" vonul, kiköltözik Rákoshegyre. Első felesége, Ziegler Márta 2 5 erről az időről szóló visszaemlékezéseiben, a városi kultúrából kivonuló képzőművészek életvitelével való további hasonlóságokra bukkanunk. Már maga a „kivonulás" gesztusa is szoros lelki közösségben áll a gödöllőiek mozgalmával. Ehhez járul még a gödöllői telep lakói által ugyancsak kultivált 22 Bartók levele Gruber Emmához Doboz, 1906. nov. 25. lásd: Bartók Béla levelei, 114. 23 Bartók levele édesanyjához Vésztő, 1906. július 25. lásd: Bartók Béla levelei, 110. 24 Selden-Góth Gizella levele Bartókhoz Budapest, 1909. április 12. Idézi: Tallián Tibor: Bartók Béla, 66-67. 25 Ziegler Márta: „Tizenhárom esztendő''Igaz szó XVIII./ 9. 1970, 343-348. Kodály Zoltán otthonában Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet Bartók Archívum 1912
