Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Fejős Zoltán: A „népművészet"a 19-20. századfordulóján – kutatás- és fogalomtörténeti jegyzetek

117 Fejős Zoltán: A „népművészet"a 19—20. századfordulóján — kutatás- és fogalomtörténeti jegyzetek „A népművészet tudományos gyűjtésének és feldolgozásának azonnali megkezdése sürgető szükségszerűség" - írta Alois Riegl 1894-ben a Volkskunst, Hausfleiss und Hausindustrie című, korszakos jelentőségű munkájában, amely a 19. század utolsó harmadában végbement fejleményeket ambiciózusan összefoglalta és értékelte.

1 Az osztrák művészettörténész, a bécsi Museum für Kunst und Industrie munkatársa a német nyelvterületen megfogalmazott nézetek és az 1890-es bécsi háziipari kiállítás tapasztalatai alapján vállalkozott az összegzésre, mert — mint írta - „egyszer végre pontos képet kell alkotnunk mindazon művészeti jelenségek fogalmáról, lényegéről, határairól, melyeket jogosan foglalunk össze a népművészet névvel".

2 Munkája a népművészet első (művészettudományi) elméletét adta, általánosítva ezzel a korszak különböző jellegű s irányú, ám tudományosan még kevéssé átgondolt képzeteit. Saját szóhasználatából jól látszik, hogy ekkor már a „népművészet" forgalomban lévő kifejezés, s mint utóbb Bernward Deneke és mások feltárták, legalább két évtizedes karrierje van a német szóhasználatban.

3 Volkskunsttó\ terminológiai értelemben Rudolf Eitelberger von Edelberg, az említett bécsi múzeum első igazgatója 1876-ban, majd az őt követő Jacob Falke 1878-ban már biztosan írt. Jól ismert, hogy a népművészetként lassan tudatosult javak más megnevezést - háziipar, népipar — használó leírásai, bemutatása a század derekán kezdődött, számottevő mértékben az 1867-es párizsi, majd még inkább az 1873-as bécsi világkiállítás hatására. Több évtized tapasztalatairól van tehát már akkor szó, amikor Riegel a népművészet tudományos gyűjtését és feldolgozását szorgalmazza - mégpedig a művészettörténet illetve - tudomány szempontjából. Riegl munkáját megjelenésének évében Menyhárt Gyula ismertette meg a magyar olvasóval. A Művészi Ipar 1894-es számában megjelent tömör, a szerző gondolatainak lényegét összegző írásában azonban ő a „népművészet" helyett még a „népies művészet" kifejezést használta. „A népies művészet — foglalja össze a könyv egyik lényeges gondolatát - egyes formáit meg lehet menteni, a népies művészet azonban eltűnt. Egyedüli feladat, amit teljesíthetünk az, hogy a népies művészetnek még fölismerhető 1 Riegel, Alois: Népművészet, háziszorgalom és háziipar. In: Beke László (vál.): Művészettörténeti tanulmányok. - Alios Riegel. Budapest, 1998. 118. 2 Riegl, Alois: i. m. 75. 3 Deneke, Bernward: Hogyan fedezték fel a népművészetet az iparművészet számára. Folcloristica, 3-4. 1980. 5-59. - a tanulmány eredetileg 1964-ben jelent meg a Zeitschrift für Volkskundeben. Az újabb kutatások áttekintéséhez vö. Nikitsch, Herbert - Tschofen, Bernhard (Hg.): Volkskunst. Referate der Österreichisches Volkskundetagung 1995 in Wien. Wien, 1997.