Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Viszóczky Ilona: Adalékok a mezőkövesdi viselet változásához (20. század első fele)
188 Adalékok a mezőkövesdi viselet változásához járás is a helyi kívánalmaknak megfelelően feszes volt. A vőlegény körtés és almás mintával díszített, fehér lyukhímzéses lobogós ujjú inget viselt, hozzá dúsan ráncolt gyolcs bögatyát. A gatya kordba gyapjúrojtos jegykendőt kötöttek. Az ing fölé díszes, gombos, zsinóros lajbit vettek, és a vőlegényi rokk volt a vállukra akasztva. A vőlegény kalapját bokréta és rozmaringág díszítette. Ez az ünnepi öltözet a polgárosodás hatására megváltozó férfiviselet sorában egészen az 1940-es évekig megmaradt régies jellegűnek. 1 9 2. kép: Többgenerációs család ünnepi ruházatban látható a Kóris Kálmán által 1906-ban készített képen. A kisfiúk és a kislányok öltözete alapvetően megegyezik a felnőttek ruházatával. A nagyobb fiúcska ruházata hímzett elejű ing és gatya, amit már hímzéssel díszített csipkés aljú sure is kiegészít. A nagylány öltözetében - a ragyogás/ al díszített bő kötőhöz — rövid ujjú lityát visel. Jellegzetes ruhadarabban látjuk azonban a karon ülő gyermeket: zubbonyban és gyönggyel díszített babafőkötőben van. A kisebbik fiú öltözete pedig még hímzéssel díszített korozsmainfocA áll (ez emlékeztet a fiúingre, de még viselési módja a zubbonyéval megegyező), amihez azonban már kalapot is hord. A női fejviselet két változatát láthatjuk még: az idős asszony régi divatú tokra kötött kendőt, a fiatalasszony szalagokkal díszített lapátfokötöt visel. 3. kép: Az Izabella főhercegnő mezőkövesdi látogatása alkalmával, 1911-ben készített felvételén a matyó menyecske hosszú gyapjúrojtos csavarítós kendőt visel. A férfiviseletnek ebben az időszakban már elengedhetetlen része a hímzett sure, és újításként ekkor jön divatba a szűkujjú inghez a lajbi alá öltött cetter. 19 Györffy István i. m. (1956), Féi Edit: Újabb szempontok a viselet kutatásához. A test technikája. Ethnogtaphia, LXIII. (1952) 408^115., Fügedi Márta: A gyermek a matyó családban. Miskolc, 1988. 77-99., Varga Marianna: Mezőkövesdi matyó hímzés. Mezőkövesd, 2003. 8-33. A matyó viseletek leírásakor támaszkodtam a fenti alapvető munkákra, de a továbbiakban külön jegyzetben nem hivatkozom ismételten ezekre.
