Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Keményfi Róbert: Egyedi vagy sorozat? Körösfői-Kriesch Aladár leveleiben megfogalmazott elképzelései a művésztelep céljairól
89 Egyedi vagy sorozat? Egy 1905-ben kelt levelében Körösfői-Kriesch a következőket írja Lippichnek: „Györgyi Kálmán 3 2 panaszkodik hogy a milánói kiállítás számára készítendő textilipari dolgok költségvetése szerfelett drága. Azt írja, hogy Te is annak találtad. Már most az első elvi kérdés az, hogy vájjon reális áron adjuk-e a szőnyegeket, vagy pedig tekintettel arra, hogy a szubventionálo és a megrendelő is az állam csináljunk-e kivételes árakat. Utóbbi esetben aztán sokkal olcsóbbak lehetünk. De igy 65000 és 90000 csomószámmal hidd meg, hogy nem tévedhettem nagyon az ármegállapításban." 3 3 Azaz az állami támogatás ellenére is igen magas költségekkel tudnak csak a telepen dolgozni, tehát igen nehezen megvalósítható Körösfői-Kriesch célja, melyet szintén megfogalmaz egy korábbi levelében barátjának: „... de mily bizonytalan, ingoványos talajon áll egy nemzet előrehaladása, culturája, a mely ennyire az egyesek érdemeihez van kötve! íme a nagy Széchenyi tragédiája. Pedig hát újból mondom: ne félj! mert ennek a nemzetnek meg kell tennie azt a lépést, élete minden nyilvánulásában — a mit Sándor csak a művészetekre vonatkoztatva említ - ha egyáltalában meg akar maradni. Itt a culturának oly széles rétegben kell elterjednie, azaz e haza talajából fejlődnie - hogy a legértékesebb egyénnek fennmaradása avagy kidölése többé reá nézve létkérdést ne képezhessen." 3 4 A későbbi, 1905-1908 között írt levelekből az is kitűnik, hogy Kriesch emberfeletti erőfeszítéseket tesz a szövőtelep szilárd anyagi bázisának előteremtésére. Mutatja a telep működési nehézségeit, hogy Lippich periodikus rendszerességgel utalja ki a szövődé számára bérelt ház költségét, amely segítségért Körösfői-Kriesch nem győz újra és újra hálálkodni. Ezt az elkeseredett helyzetet tükrözi a fentebb említett szőttes-árjegyzék bevezetője is, hiszen az előszó arról szól, hogy „Arainkat is, mivel iskolánk nem tulajdonképen üzleti vállalkozás, csak úgy szabjuk meg, hogy iskolánk épen fenntartsa magát". Az említett árak a szélesebb néprétegek számára mégis igen magasak. A legolcsóbb torontáli szőnyeg négyzetméter ára a katalógus szerint 30 korona. Az 1892-ben bevezetett (és 1925-ben megszűnt) aranykorona értéke 0,3048789 gramm aranynak felelt meg. Jelenleg egy gramm arany értéke 3500 Ft körül mozog (2005. október), tehát a mai értéke a koronának 1100 Ft. Napjainkban egy négyzetméter Gödöllőn készített torontáli szőnyeget (30 korona) majd 33.000 forintért vehetnénk meg, azaz ma is igen drága, nem tömegtermék lenne a kolónián készült szőttes. Ha az adott kor bérviszonyaiba illesztjük a katalógus árait, akkor szembetűnik, hogy még elérhetetlenebbek voltak e szőttesek. A századelőn például 14-16 korona volt száz liter bor, 15 fillér volt egy liter tej (1K=100 fillér), a napszámbér (férfi) pedig 2 korona volt! 3 5 32 Györgyi Kálmán (1860-1930) iparrajziskolai tanár, az Országos Magyar Iparművészeti Táraság titkára (1904—1908), majd igazgatója (1908-1930). A társulat folyóiratának, a Magyar Iparművészetnek indulásától (1897) főmunkatársa, szerkesztő helyettese, majd 1907-től haláláig felelős szerkesztője volt. 33 Körösfői-Kriesch Aladár levele Koronghy Lippich Elekhez, 1905. október 22. OSzK, Kézirattár, Levelestár 34 Körösfői-Kriesch Aladár levele Koronghy Lippich Elekhez, 1905. március 7. OSzK, Kézirattár, Levelestár 35 Új Magyar Magyar Lexikon. 4. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1961. 212.; Budapest Anno. Budapest: Corvina, 1984.
