Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Keményfi Róbert: Egyedi vagy sorozat? Körösfői-Kriesch Aladár leveleiben megfogalmazott elképzelései a művésztelep céljairól

84 Egyedi vagy sorozat? formát és tartalmat rendeljük az értékesítés növelésének célja alá. Am az iparművészethez hasonlóan az ipari formatervezés is szabadon meríthet a népművészeti forma- és színvilágból. De ebben az esetben nem pontos (vagy inkább már nem „elegendő") folklorizmusról beszélni. Az ipari formatervezés ugyanis, ha „dolgozik" is, és felhasznál a nép hagyományos kultúrájában gyökerező motívumokat, azok szükségképpen leegyszerűsödnek egy-egy jellegzetes vonalvezetésre vagy színösszetételre. Csak (maximum) utalás szintjén, jel-funkcióval fedezhetünk fel (esetleg) népművészeti karakterjegyeket. Ebben az esetben az adott tárgy fentebb említett használati minősége (alkalmazása) maga alá rendeli a felidézett népművészeti tárgy/forma/színtartalom eredeti funkcióit. Helyesebb ebben az esetben post-folklorizmusról beszélni. De ezeknek a jelenségeknek az elemzésére még nem született meg a használható folklorisztikai (sőt iparművészeti) fogalmi apparátus

1

7: „... nem utolsósorban meg kell említenünk azt, hogy nem tudtunk az iparművészet tömegméretekre mindenképpen már alkalmatlan és elavult fogalomkörből kiszabadulni..."

1

8 A területek között a kapcsolat nagyon távoli, hiszen az ipari formatervezésnél olyan tárgyak sorozatgyártásáról van szó, amelyekhez még csak hasonló sem fordul elő a népi kultúrában. Illetve az is igaz, hogy népművészeti elemek felhasználására a formatervezésben még nem tudunk maradandó példákat sorolni. 2. Művészeti ideák — gyakorlati célok A gödöllői művésztelep története, művészeti törekvéseinek tárháza nagyon jól feltárt része a művészettörténetnek, nép- illetve iparművészetnek. A kolónia alapvető művészetfilozófiai hátteréről szóló értekezések, a telepen megvalósult alkotások a tudományos és művészeti kánon részeivé váltak. Új kutatási eredmények felmutatásához az elemzések ezért egyrészt az eddig feltártakat árnyaló, még fel nem dolgozott hagyatékokra, naplókra, levelekre, esetleg előkerülő nem ismert vagy eltűntnek vélt alkotásokra, másrészt a telep századfordulós külső kapcsolati hálóira, későbbi hatására irányulnak. Gondoljunk Nagy Sándor hagyatékának Londonból pár éve hazakerült részére,

1

9 vagy a művészteleppel összefüggésben kevésbé emlegetett, a csoporthoz 1919ben csatlakozott Détári Dettár György (1892-1951) napjainkban előkerülő művészeti örökségére, illetve Körösfői-Kriesch Aladár 2005-ben megjelent naplóira.

2

0 De nem csupán eddig jószerével érintetlen források feldolgozásával, hanem már ismert dokumentumok új olvasatával is találkozunk. A mai értelmezések a telep tevékenységének eddig nem hangsúlyozott részleteit emelhetik ki, vagy árnyalhatják a már jól ismert gödöllői művészeti aktivitás eszmei hátterét. így lép újra és újra előtérbe Koronghi Lippich Elek (1862-1924) költő, művészeti író, a Vallás és Közoktatási Miniszté17 Verebélyi Kincső: A post-folklorizmus... 67. 18 Szabolcsi Hedvig, i.m. 46. 19 Nagy Sándor: Étetünk Körösfői-Kriesch Aladárral. Gödöllő: Városi Múzeum, 2005. A mii hazaérkezésének körülményeiről ld. G. Merva Mária bevezetőjét: 5-7. 20 Körösfői-Kriesch Aladár: Naplók. Budapest: Argumentum Kiadó - Országos Széchenyi Könyvtár, 2005.