Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Bellák Gábor: Népművészet és háziipar
Népművészet és háziipar 67 fontos szerepet szántak. 9 Ugyanakkor már az 1930-as évektől fokozatosan megszűnt az itthoni háziipari szerveződések állami támogatása, 1935-ben az Országos Magyar Háziipari Szövetség Szövetkezetét is fölszámolták. így azonban teljesen következetlennek tűnik annak a tevékenységi formának a visszacsatolt területeken való támogatása, ami addigra már itthon is végleg életképtelennek bizonyult. A háziipar fogalma — akár az etnográfia, akár a muzeológia számára - az 1867es párizsi világkiállítás kapcsán kezd egyre világosabb, művészettörténileg is értelmezhető tartalommal telítődni. A „nemzeti háziipar", ahogy a bécsi Iparművészeti Múzeum igazgatója, Jacob Falke, vagy Römer Flóris használja az 1870-es években, tulajdonképpen a mai értelemben vett népművészettel azonos. Mindketten azt a tárgyi és díszítési kultúrát értették a fogalom alatt, amit elsősorban a civilizációs központoktól távoleső, kifejezetten paraszti-rurális közösségek műveltek. A világkiállítások az egyre szakszerűbben válogatott etnográfiai szekcióikkal, s különösen 1867 után, új és új inspirációt adtak annak a fajta háziipar-kutatásnak, amely elsősorban a klasszikus népművészetet értette a fogalom alatt. Magyarországon az 1880-as években kialakult vita a nemzeti művészet mibenlétéről nemcsak a népművészet fogalmát próbálta tisztázni, hanem a népművészetben a nemzeti jellegzetességek egyediségét is igyekezett kimutatni, a népművészetet pedig a nemzeti képzőművészet konstitutív elemévé emelni. 1 0 A háziipari mozgalom legsikeresebb intézményei Az elméleti vitákon túl persze a háziipari mozgalom - annak ellenére, hogy gazdasági kudarcát már a 90-es években látták - meglehetősen széles ismertségre tett szert, s különösen azok a szervezetei, amelyek vagy művészi, vagy kereskedelmi értelemben látványos eredményeket produkáltak. Három szervezetről szeretnék beszélni, melyek közül az egyik gazdasági szervezettségének, a másik jó markenting-tevékenységének, a harmadik pedig máig továbbélő hatásának köszönhetően érdemel kitüntetett figyelmet. A Torontál megyei Háziipar A Torontál megyei Nagybecskereken már 1856-ban létrejött Grünbaum Vilmos háziipari vállalata. A cég a századfordulóra igazi nagyvállalattá fejlődött, s nemcsak széles nemzetközi kereskedelmi tevékenységet folytatott, hanem programja szerint 9 Hámori Péter: Kísérlet a visszacsatolt felvidéki területek társadalmi és szociális integrálására. A Magyar a Magyarért Mozgalom története (1938-1940). In: Századok 2001. 3. 569-624. 10 Ennek anyagát közli: Kresz Mária (szerk.): Tanulmányok a népművészetről és az iparművészeiről 1875— 1899. In: Documentatio Ethnographien 4. Szolnok, 1973.
