Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Farkas Zsuzsa: A népi életkép tradíciója a magyar festészetben
A népi életkép tradíciója a magyar festészetben 47 ahol a művésznő paraszti ruhába öltözve két nő mellett áll mosolyogva. 1912-ben a Népszálló freskóinak festésekor transzponálta népművészeti gyűjtésének eredményeit. Az étterem fali festményei között találjuk az Agárdi mézeskalácsos, Zalai juhászok és a sokat idézett Kalotaszegi aratás dekoratív jeleneteit. A művön a háttal álló hajlongó alakok összehangolt vonala alkotja a kép díszítő ritmusát. Undi nyilvánvalóan messzire jutott a valóságos élethelyzet, a munka ábrázolásától, és megtette a dekoratív síkművészetbe emelés mindenkor nehéz lépéseit is. Életmű kiállításán bemutatott képei azt mutatják, hogy ő ragaszkodott leginkább az ideálisnak látott falu életképszerű megjelenítéséhez. 5 1 Székely Aladár: Undi Mariska a Népszállót festi 1911 Gödöllői Városi Múzeum, Fényképtár Zichy István önéletírása ugyancsak mutatja, milyen fontos a festő számára, hogy beilleszkedjen az ábrázolni kívánt faluközösség életébe. 5 2 Lábadi Károly A gödöllőiek találkozása a nép művészetével című tanulmányában művészekre lebontva vizsgálta azt, hogy melyik művészre miként hatott a népművészet, és ez hogyan nyilvánult meg az általuk alkotott műveken. Ezeken keresztül láthatjuk, hogy a félévszázados magyar népéletképi hagyomány masszív átalakuláson ment át az ő alkotótevékenységükkel. Az életképi téma elfogadása és kedveltsége oda vezetett, hogy iparművészeti tárgyakon is felhasználtak egy-egy jelenetet, melyek lát51 Gellér Katalin: Undi Mariska. In: Őriné Nagy Cecília (szerk.): Undi Mariska gyűjteményes kiállítása a Gödöllői Városi Múzeumban. Gödöllő, 1996. 5. 52 Lábadi Károly: A gödöllőiek találkozása a nép művészetével. Függelék In: Gellér Katalin - G. Merva Mária - őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920. Gödöllő, 2003. 144-148.
