Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Farkas Zsuzsa: A népi életkép tradíciója a magyar festészetben
38 A népi életkép tradíciója a magyar festészetben 38 tette el a kompozíciót. E kép megelevenedik Tragor Ignác leírása nyomán, kíváncsian nézünk ma is a szereplőkre: „Befejeződött a szüret. A szüretelök a munka befejezését ünneplik, zeneszó mellett vonulnak a gazda lakására, hogy átnyújtsák neki a szőlőkoszorút. A présház előtt még útközben megisznak egy-két pohár bort. A háttérben jobbról az öreg Abrahám-bükk zöldellő hegyháta emelkedik az égnek. A hegy lábánál Málnay doktor emeletes háza látszik, a kapuját most nyitotta ki egy menyecske, hogy a termést a szekérről behozhassák. A mögötte domborodó szőlőhegyen kicsi kunyhó tűnik elő és látjuk a szedőket, amint egymás mellett szaladva kopasztják a fürtjeiktől. A háttér balján a kis Duna mentén Tófalu református temploma, mellette a paplak, Dombó gyerekek cifra kendöböl kötött zászlót lobogtatnak. Az e vidéken szokásos csörgő korsót a kis Agárdi Szente Zsuzsika viszi. Ott feszít a vörös ünneplő nadrágjában Makla cigány prímás. Körülötte dolgoznak Czini, a bőgős, Kistót a cimbalmos, meg valami kerített klarinétos. Az előtér kiemelkedő alakjai Lengyel Józsi és Nemes Eszter, ebben az időben ők voltak a falu ismert szépei. Előttük háti kosárral Vaczó Andris ugrál. A szölökoszorút vivők közül az első Pécsi János uram, aki a nemzeti zászlót tartja, nagyhangú Rózsa Ferenc uram. A présház előtt öreg Hajdú András uram ül és mustot merít a kádból. Vele szemben táncol és poharát magasra emeli Fekete Vaczó János, mögöttük ballag szüretelő kannáikkal Orsós Zsuzsi és Billegi Lidi. Balfelöl egy ökrösfogat közeledik a Dunáról jön, a hordók fehér kendőkkel vannak letakarva, vaspánttal odaerősítve: talán nem must, hanem borszaporító dunavíz. A présház gazdája: Öreg Hajdú András, a menet Rielberg doktor villája felé halad." 1 7 A képet a pesti Műegylet a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta bemutatásának évében. Színnyomatot készítettek Párizsban e műről, amelyet a Műegylet tagjai ajándékba kaptak. Ez a kép ismertsége által vált kánonná a magyar festészetben, hatása hosszú és kiterjedt volt az egész század folyamán. A kép által felidéződik Rousseau is, aki az Új Héloiseban a népdalos-kartáncos szüreti mulatságot teszi meg a romlott és bomlasztó magaskultúra ideális ellenkultúrájává. 2 8 Barabás Miklós az akadémiai minták hű követésével és metszetek másolásával szerzett ismereteket. Saját élményeit is megpróbálta beépíteni a kompozíciókba, de ez nem aratott tetszést. Canzi tradicionális ábrázolása közvetlen tanulmányokon alapult, amelyeket sajnos nem ismerünk. Kompozíciójának akadémiai előképei a bacchanáliák általános hagyományába illeszthetők be. Mindezek ellenére a helyszíni gyűjtés és megfigyelés új tapasztalatokat eredményezett. Hogyan módosult mindez Munkácsy Mihály Lakodalmi hívogatók című képén? Azért választottam módszertani példának ezt az 1868-ban Münchenben készült képet, mert eddig még nem közölt fotótanulmányok egész sorát készítette a művész. 29 A kép egyik kisméretű redukciója letét a bécsi Belvederé-ben, az első variáció is27 Tragor Ignác: Vác műemlékei. Vác, 1930. 94—97. 28 Ludassy Mária: Téveszméink eredete. Budapest, 1991. 45. 29 Legújabb irodalom: Farkas Zsuzsa: Egy vélemény a modellfényképek szerepéről Munkácsy Mihály életmüvében. In: Kolta Magdolna (szerk.): Munkácsy Mihály és a fotográfia. Kecskemét, 2004. 146-153.
