Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Gerle János: Gondolatok az építészet és a népművészet kapcsolatának történetéről

29 Gondolatok az építészet és a népművészet kapcsolatának történetéről hoz szolgáltak alapul) ezt a különös képzetvilágot tárják elénk, a nemzeti Aranykort, a koraközépkor és a falusi idill harmonikus egységét. Ezek a hol a múltat illusztráló, hol felmérési rajzokként közölt életképek, rajtuk a dokumentarista hitelességével ábrázolt parasztházzal, udvarral, bennük található használati eszközökkel, berendezési tárgyakkal együtt átlényegülnek egy mitikus múlt helyszíneivé, ami által Csaba királyfi, Réka királyasszony, Attila király kézzelfogható közelségbe kerülnek, időtlenül közöttünk élő kortársainkká válnak, környezetük is azonosul a századforduló továbbvihető paraszti kultúrájával, beleillik annak szellemi légkörébe. „...az én szerény véleményem szerint születendő nemzeti stílusunknak is csak a középkor lehet egyik szülője. ... egészséges csak az a művészi irányunk lehet, amelyik a meglévő alapokra támaszkodva halad tovább. "" A Fiatalok ezt a szellemiséget az új városi építészetbe vitték bele, a városi kultúrát Thoroezkai Wigand Ede: Sátoros palota a Hajáonába réges-régön c. kötetből megtermékenyítve a népművészetben rejlő ősi tiszta erőkkel. Ez jellemzi mozgalmuk legjelentősebb alkotásait, a Városmajor utcai (Kós és Györgyi Dénes), az Áldás utcai (Zrumeczky Dezső) elemi iskolákat, a kecskeméti főgimnáziumot (Mende Valér), amelyek esetében sikeresen teremtettek olyan környezetet a városi gyermekek számára, amelyben az építészeti környezet közvetítésével a népi kultúra szelleme beléjük ivódik. Thoroezkai Wigand 1907-ben Budapestről Marosvásárhelyre költözött, és (a Földművelésügyi Minisztérium „székely akciója" keretében) a Székelyföldön általa is feltárt, felmért világot - amelynek közelgő hanyatlása és pusztulása már érezhető volt, ha még érintetlenül álltak is a települések - próbálta visszatelepíteni a kis falvakba az új építkezések révén, hogy a hagyományt immár céltudatos városi program formájában 15 Kós Károly: Erdélyország népének építése. 1907. Hasonmás kiadás: Balassi Kiadó - Polis Kiadó, 1996.