Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Sáfrány Zsuzsa: Hatás és jelenlét. A gödöllői művészek a Néprajzi Múzeumban
Hatás és jelenlét. A gödöllői művészek a Néprajzi Múzeumbati 199 A lendület, mely a legkorszerűbb elvek mellé állította, mintha alábbhagyott volna. Az a józannak, letisztultnak tekinthető rajzos dekoratív stílus, mely egyben világnézetét is hordozta, az ismétlések folytán elvesztette frissességét, újszerűségét. Szinte csak a magyar művészetben tradicionálisnak tekinthető etnográfiai jellegű lelkesedést őrizték meg a munkák; a gazdagító kiinduló forrás céllá vált. A harmincas években folytatta jelentős gyűjtői, pedagógiai munkásságát. 2 4 A néprajzkutatók azonban ebbéli tevékenységéért igen élesen, nem egyszer durván, kíméletlenül vádolták. A néprajzosok és Undi Mariska ellentéte, viaskodása kölcsönös, hiszen Undi Mária a felperes abban az 1933-ban lefolytatott perben, amelyben Palotay Gertrudot és Ferencz Kornéliát marasztalja el, amiért szerinte minden hivatkozás nélkül használtak fel adatokat tőle. (Ferenc Kornélia - Palotay Gertrud: „Hímzömesterség. A magyarországi népi hímzések öltéstechnikája", Budapest 1. kiadás 1932, 2. kiadás 1940.) 1933-ban és 1944-ben is U. Kerékgyártó Adrient kérték fel szakértőnek, aki egyszerre volt néprajzkutató, valamint kézimunka- és rajztanár is. U. Kerékgyártó Adrién indoklása szakszerű, s ezt figyelembe véve Undi Mariskát marasztalta el a bíróság, amely számára 280 pengőbe került. Az irodalomban a szerzők hivatkoznak ugyan Undi Mária korábbi munkáira, mint pl. „A magyar népi hímzés öltéselemei, Néprajzi Értesítő 1927. „Magyar hímvarró művészet „ 1932 és a „Magyar Kincsesláda" füzetei I-V. meglevő példányaira), pedig részben jogos volt Undi Mariska panasza, hiszen ő már 1927-ben foglalkozott a magyar népi hímzéselemek összeállításával. „Oltéselemek" c. fejezet az ő munkájában szerepel elsőként. Undi azt panaszolja, hogy az említett szerzők „szolgai módon vették át", illetve használták fel idézett műve szövegét és ábráit. Végül a felkért szakértő véleménye volt a döntő: Ü. Kerékgyártó Adrién ezt írja: „A panaszlottaknak mintegy Undi Mária munkája adta az alapgondolatot munkájuk összeállítására. A két munka közti eltérés talán abban körvonalazható, hogy míg a panaszos cikkében az elemek ismertetésére került a hangsúly, a panaszlottak az alapelemek ismertetésén kívül az elemek speciális formáit, az elemekből alkotott újabb öltésféléket a különböző vidékek munkáin, az elemek különféle módon való alkalmazása következtében előálló variánsokat is ismertetnek. Ezek magyarázata, bemutatása és ábrázolása panaszlottak önálló munkája". 2 5 Itt tehát valóban arról van szó, hogy a néprajzi kutatások felerősödése, és az Undi Mária pedagógiai ténykedése során létrejött munkák más-más oldalról közelítenek egy adott témához. A Vallás- és Közoktatásügyi Miniszterhez, Dr. Szinyei Merse Jenőhöz írott levelében Undi azt kéri, hogy védjék meg őt. („A Kincsesláda védelme tárgyában" Undi Mária állami Tanítónőképző tanár, tanulmányi felügyelő, festőművész által írott levél.). Ennek kapcsán az Országos Közoktatási Tanács újra Ú. Kerékgyártó Adrient kéri fel szakértőnek, aki úgy gondolja, hogy tíz évvel azelőtt Undi Mariska gyűjte24 Gellér Katalin: Undi Mariska In: őriné Nagy Cecília (szerk.): Undi Mariska gyűjteményes kiállítása a Gödöllői Városi Múzeumban. Gödöllő 1996. 6, 14. 25 Ujváriné (Ú. Kerékgyártó Adrién), Undi Mária tanár hivatalos keresete. EA 20688
