Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Sáfrány Zsuzsa: Hatás és jelenlét. A gödöllői művészek a Néprajzi Múzeumban

192 Hatás és jelenlét. A gödöllői művészek a Néprajzi Múzeumbati 192 ban többször hangsúlyozták, hogy „a művészi festmények nem mindig használhatóak".

2 Ezzel kapcsolatosan többféle összefüggésre, tényre is ki lehetne térni, de ezt most nem kívánom részletezni. Vannak adatok arra vonatkozóan is, hogy a múzeum többször visszautasít festőművészek, rajzolók által felajánlott anyagot ugyanezért, tehát azzal az indokkal, hogy „az artisztikus rajzok nem mindig használhatóak".

3 Az 1960-as évektől kezdve az volt a jellemző, hogy általában nagy tételekben vásároltak rajzokat, az érdeklődés pedig főként a hímzésminták, épületfelmérések, gyermekrajzok, s a naiv művészet felé tolódott. Az Ethnológiai Adattár ekkor már főiskolákkal, tudományos intézményekkel, tervezőkkel, művészekkel (nép- és iparművészekkel) tartotta a kapcsolatot és sok minden ennek révén került a gyűjteménybe. Az 1980-as évek elején befejeződött a nagy gyarapítások korszaka, ezután inkább csak pár darabos tételek jelentették a bővülést. Napjainkban is hasonló a helyzet. A Nyomatgyűjtemény (9062 tétel) összetétele: 1. Levelezőlapok, képeslapok, amelyek valódi fényképek, fényképek reprodukciói, eredeti alkotások reprodukciói. 2. Sokszorosító grafikák, litográfiák, olajnyomatok, fa-, réz- és acélmetszetek. 3. Kiadványokhoz készült néprajzi illusztrációk. A nyomatok gyűjtése igen korán elkezdődött, már 1900-tól rendszeresen vásároltak nyomatokat, képes levelezőlapokat. A gyűjteménynek egyébként több mint a hetven százaléka képes levelezőlapból áll. Ezek szerzői és földrajzi mulatozása nem történt meg, az alkotó neve csak akkor szerepel a képeslapon, ha az illető ismert művész. Az eddigiek a Rajz- és Nyomatgyűjtemény általános jellemzésére vonatkoznak, ebből kell kiválasztani a témánkhoz kapcsolódó ismereteket, vagyis azt, milyen helyet foglalnak el a gyűjteményben a gödöllőiek? A Rajz- és Nyomtatványgyűjteményben egy egész sorozat található Undi Mariskától, eredeti akvarelljeit őrzi a Néprajzi Múzeum. A sorozat az 1920 és 1940 között készült, könyveiben is megtalálható illusztrációkat tartalmazza az ország összes fontosabb néprajzi tájáról, ismertebb viseleteiről.

4 A tárgyi gyűjteményekben a gödöllőiek munkamódszerére jellemző tárgygyűjtés és természetesen a 20. század elejének nagyszabású vállalkozása, a Malonyay-kötetek megjelenésének hatása mutatkozik meg. 5 A Malonyay-kötetekhez készült eredeti rajzokat teljes egészében felkutatni egyelőre nem sikerült, bár még a Néprajzi Múzeum gyűjteménye is tartogathat továbbiakat, hiszen nincs minden rajz azonosítva, szerző szerint megjelölve. A múzeumba kerülés időpontjai: 1904,1905, 1913, 1916, 1917, 1918, 1920,1921, 1940: Ez eleinte ajándékot, esetleg cserét jelentett, majd a későbbiekben vásárlást. Mely gyűjteményekben találhatóak tárgyak a gödöllőiek gyűjtéséből? Ezek: Allat2 Tasnádi Zsuzsanna: Rajz- ésfestménygyűjtemény, nyomatgyűjtemény 667—695. In: Fejős Zoltán (főszerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei Budapest, 2000. 667—695. 3 Tasnádi Zsuzsanna: Rajz- ésfestménygyűjtemény, nyomatgyűjtemény 667—695. In: Fejős Zoltán (főszerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei Budapest, 2000. 665-697. 4 Undi Mariska: Magyar Hímvarró Művészet. Budapest, 1934. 5 Különösen az I. kötet, a kalotaszegi