Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Gellér Katalin: A népművészet esztétikai szemlélete közép-európai viszonylatban
18 A népművészet esztétikai szetnlélete közép-európai viszonylatban 18 és a biedermeier szemléletet is némiképp átörökítő tájképeket és zsánereket általában az impresszionisztikus és szecessziós elemek váltakozó arányú egysége uralja a vizsgált közép-európai régió festészetében. Számos, a 19. századi tájat és építészetet megörökítő ábrázolást és népéletképet követő munka született, melyek a művészi feldolgozás és a néprajzi felmérés között helyezkedtek el. Többek között Edvi Illés Aladár, Körösfői-Kriesch, Undi Mariska, Zichy István Malonyay felkérésére készített munkái tartoznak ide. Közülük KörösfőiKriesch volt az, aki a 19. századi népművészeti viseletképek hagyományát és a népművészeti ornamentikát a legmagasabb szinten, például a Kalotaszegi asszonyok című faliszőnyegén az emberi figurák és ornamens dekoratív felületi egységét megteremtve, tudta művészete részévé tenni. 2 7 A hucul viseletet megörökítő lengyel festők közül például Wladislaw Jarocki (Hucul temetés, 1905) állítható párhuzamba a magyar művészekkel. 2 8 Vaszary János népi zsánerei is ebbe a körbe tartoznak. A willingshauseni művésztelepen dolgozó német Carl Bantzer és a lengyelországi bronowicei művésztelepen festő Wlodzimierz Tetmajer paraszttánc ábrázolásai még a festmények színvilágát tekintve is igen közel állnak egymáshoz. 2 9 A szecesszió egységet kereső művészetszemlélete megmutatkozik a népi zsánernek az iparművészet területére való kiterjesztésében is. Kárpitokon, például Vaszary János {Fiatalpásztor, 1899, Jegyesek, 1905 előtt) és kerámiákon (a Zsolnay-gyár, valamint Fischer Emil gyárában készült műveken) is feltűnnek a 19. századi sokalakos, mozgalmas népéletképek állóképpé merevített, időtlenített, szecesszionizált átdolgozásai. Ide sorolható Nagy Sándor juhászt ábrázoló bőrmunkája, női táskája is, Jankó János kedvelt furulyázó figuráinak a népszínművek hőseit idéző, dekoratív motívummá formált változatai. Nagy Sándor fantáziarajzain a dekoratív népéletkép egyéni formájával is találkozhatunk, amelyeken ornamensekből formált zsánert és viszont. Viseletképek Nemcsak nálunk, hanem az egész közép-európai régióban tapasztalható a 19. századi népéletkép, viseletkép hagyomány továbbélése, amely elsősorban a festészetben és a grafikában követhető, bár általában kevés meglepetést tartogat. Különösen a viseletek megörökítésének hagyománya élt tovább. Bécsben, az 1906-os a császári ünnepi felvonulás például sok művészt megihletett. A felvonuláson bemutatott népművészeti viseletekről levelezőlap sorozatot adtak ki, melynek példáját itthon Nagy Sándor és Undi Mariska követte. Már korábban, az osztrák tartományokat bemutató 19. századi kiadványok is nép27 A témáról ld. Geller Katalin: Újítás és tradicióvállalás. In: Geller Katalin - G. Merva Mária - Öriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920. Gödöllő, 2003. 5-26. 28 Hucul témájú műveket ismerünk többek között Kazimierz Sichulskitól és Waclaw Szymanowskitól is. 29 Ld. Künstlerkolonien in Europa. Im Zeichen der Ebene und des Himmels. Germanisches Nationalmuseum , Nürnberg, 15. November 2001 bis 17. Februar 2002. 308-309.
