Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Nagy Veronika: Művészek a „terepen". A gödöllőiek néprajzi érdeklődése

161 Művészek a „terepen". A gödöllőiek néprajzi érdeklődése mányok világából. Zichy István 1908-ban járt Kecskemét nagy legelőjén, Bugacon.

4

1 Élményeit idilli állandóságot és szépséget sugalló életképein örökítette meg.

4

2 Thoroczkai Wigand Edét az ősi nomád kultúra keresése vezette az alföldi tájakra, elsősorban a Hortobágyra, Bugacra és a Nagykunság legelőterületeire.

4

3 Undi Mariska a hímzésminták tanulmányozása céljából kereste fel az Alföld Dunántúllal és Felfölddel határos peremterületeit, többek között a kalocsai Sárközt, a Pest megyei Túrát és Boldogot. A tájegységek tekintetében érdemes megemlíteni a művésztelep helyszínét, Gödöllőt is, hiszen a művészcsoport egyik fiatal tagja, Mihály Rezső a gödöllői népviseletről is készített néprajzi szempontból értékelhető viseletrajzokat. Dunántúli utak A Dunántúl mint néprajzi nagytáj a Duna és a Dráva által határolt négyszögletű területet jelöli, ahol dombvidékek, hegységek, kisebb síkságok váltogatják egymást. Természetföldrajzilag, vízrajzilag, és a néprajzi csoportok tekintetében is rendkívül tagolt, sokarcú ez a táj. A gödöllői művészek közül elsősorban Nagy Sándor kötődött ehhez a vidékhez, de Undi Mariska, Medgyaszay István, Juhász Árpád és Thoroczkai Wigand Ede is végzett itt népművészeti gyűjtéseket. Az úti cél elsősorban Göcsej volt, az ország délnyugati szegletének dimbes-dombos tája. A göcseji falvak egy része irtáson települt, házai a dombok hátán apró csoportokban helyezkednek el. A gazdasági épületek és a lakóház várszerűen fogja körül az udvarokat. E különleges építkezési mód kecses, finom, aprólékos díszítéssel ellátott faragványokkal párosul, mely méltán váltotta ki a gödöllőiek csodálatát. Nagy Sándor: Göcseji ház oromzata 1903 körül Nagy Sándor-ház, Gödöllő Fotó: Neumann Ildikó 41 Keserű Katalin i.m. 1993. 159-161. 42 Gellér Katalin - Keserű Katalin i.m. 1987. 210. 43 Thoroczkai Wigand Ede: Hímes udvar. Margitay Ernő bevezetője. Budapest, 1916.