Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

G. Merva Mária: Apostoloskodás a népművészet körül. A gödöllőiek népművészeti kultúrmissziója írásaik tükrében

151 A gödöllőiek népművészeti kultúrmissziója írásaik tükrében ténység kedvéért lemondott ősi szimbólumairól, s most nincs egy olyan, az ősi faj lényegét hordozó nagy mítoszunk, mint a finneknek a Kalevala. Ugyanezt állítja Thoroczkai Wigand Ede az Öreg csillagok című könyvének bevezetőjében: „Nomádkorunk regeköltészetét a kereszténység némítá el s alakulóban levő népéposzunkat tudákos, krónikás józanság fojtá meg."

1

9 Thoroczkai átérezve a kultúra folytonosságának jelentőségét, írásaiban, könyveiben a népművészeti értékek megmentésének egy sajátos formáját választotta. A Cserényös házak ban (1916), a székelyek nyelvén, beszédmódján, rajzokkal illusztrálva örökítette meg a székelység életét, szokásait a születéstől a halálig. Az Öreg csillagok (1916) a pusztázó magyarok csillagokkal, mindenféle égi jelenségekkel kapcsolatos kifejezéseit, történeteit, a Régi kert s míesei (1917) a virágok, növények neveit örökíti meg. Körösfői-Kriesch-nek nincsenek illúziói a népművészet jövőjét illetően, törvényszerű, hogy ez a művészet eltűnik, megszűnik. Legfeljebb annyit tehet a társadalom, hogy olyan gazdasági és társadalmi viszonyokat teremt a parasztoknak, amelyek között lesz erejük és kedvük új népművészetet létrehozni maguknak a régi folytatásaképpen. És mi a modern művészek feladata, teendője az eltűnni készülő népművészettel kapcsolatban? Körösfői-Kriesch nagyon határozottan leszögezi, hogy ők nem akarják másolni, nem akarják utánozni, nem akarják folytatni a népművészetet, ez hazugság és bűn volna. „A népművészet a mienkétől nagyon elütő szükségleteket elégített ki s formanyelve nem a mi lelkünkből fakadt, a mi művészetünk tehát nem lehet egyszerű folytatása neki."

2

0 Módszerre taníthatja viszont a művészeket, hogyan kell egy művészi feladatot megoldani, és formakincse gazdagíthatja, megtermékenyítheti a mai művészek formakészletét. Körösfői-Kriesch szerint ilyen értelemben tanítómester a népművészet a modern kor embere számára. Az ő kultúrmissziójuknak az a lényege, hogy tudatosítsák nemcsak a művelt rétegekben, de a parasztságban, a népművészet létrehozójában is, hogy ma még fellelhetőek a népművészet értékei, termékei, amelyek jelentős formai értékeket hordoznak. Másodszor meg kell értetniük az emberekkel, hogy az ilyen stílusban készült tárgyaknak értékük van, ezek szépek, ritkák, kincset érnek. Arra kell nevelni az embereket, hogy becsüljék, szeressék, óvják, őrizzék ezt a tárgyi kultúrát. Mózesként mutassuk meg a népnek az ígéret földjét - írta a frissen induló Népmívelés című lapban. „Ezzel az apostoloskodásunkkal csak az lehet a célunk, hogy az öntudatra ébredt mai nemzedék lelke minél jobban termékenyüljön meg ettől az elmúlandó művészettől, annak elemeit és törvényeit szívja fel magába s így az azokban rejlő eleven életet az utókor számára megmentve, azt majdan egy újabb kultúra igényeinek megfelelőleg, de éppoly ékes és jellegzetes köntösben bocsássa ismét világgá."

2

1 E feladat megvalósításához fontos eszköz lehet a rajztanítás, a művészeti nevelés, de a közművelődés is, amit Körösfői-Kriesch Aladár művelt például ilyen cikkek írásával. 19 Thoroczkai Wigand Ede: Öreg csillagok. Budapest, 1916. 13. 20 Körösfői-Kriesch Aladár: A népművészetről. Magyar Iparművészet, 1913. 355. 21 A magyar nép művészetének jövője. Népmívelés, 1906/1. 162.