Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
G. Merva Mária: Apostoloskodás a népművészet körül. A gödöllőiek népművészeti kultúrmissziója írásaik tükrében
149 A gödöllőiek népművészeti kultúrmissziója írásaik tükrében ezt a fajta művészetet. Ez különösen akkor derül ki, ha szembeállítjuk a népművészet produktumait a gyáripar termékeivel. Körösfői-Kriesch a gyáripar személytelenségével szemben a népművészet személyes jellegét hangsúlyozza: a népi mester ismeri a megrendelőjét, testvére, rokona vagy egyszerűen falubeli ismerőse az, aki megrendeli tőle a háztetőt vagy az asztalt, s a mester felelősséget érez azért, hogy jól végezze el az adott munkát, mert becsülete, jó szakmai hírneve függ tőle. Ugyanezt hangsúlyozza a göcseji házakról írva Nagy Sándor is, aki mindössze két cikket írt a népművészet témakörében. 1 3 A szecesszió individuálisabb társadalmat szeretett volna, a gödöllői művészek is a személyes viszonyt dicsérik a népművészetben a gyáripar személytelenségével szemben. 2. A népművészet célirányos, céltudatos: az élet és az egyén szükségleteivel teljesen azonos, a célnak megfelelő dolgokat állít elő, becsületesen, hivalkodás nélkül. A népművészet termékei magukon viselik William Morris nagy mondásának a jellegét, amelyet Körösfői-Kriesch Aladár előszeretettel és gyakran idézett: „A művészet a munka közben érzett gyönyörnek a kifejezése." Nagy Sándor is a célszerűséget emeli ki a göcseji házaknál: „Se vonal, se homlokzat kérdése nem fontos, mint ahogy azt a modern irány hajszolná, hanem a cél, amit szolgál. Ha ezt megoldottuk, akkor amazok úgy is benne lesznek, mint a fecske testében a végtelen finom vonal." A mezei munkával foglalkozó emberek igényeihez igazodik ezeknek a házaknak az alaprajza, s nagyon jól van elgondolva. 1 4 3. „A népművészet anyagszerűtehát a készítő alkalmazkodik a különböző anyagok struktúrájához, fizikai tulajdonságaihoz, mert ő maga faragja a követ, fát, szövi a textilt, fonja a gyapjút, tehát van módja megismerni az anyagot, amit aztán felhasznál. 4. „A népművészet előkelően dekoratív,a tárgy előállítója megadja a munkadarabnak azt, ami jár neki, a megélhetés kényszere nem sietteti, semmi sem akadályozza őt képzeletének működésében. Kriesch remek, egyedi és eredeti megfigyeléseit hozza fel példának mondanivalójának igazolására: például a kalotaszegi művészet nagyszabású voltát jelzi, hogy nemcsak a mindennapi élet szükségleteire terjedt ki, hanem „az emberi lélek legmagasabb szárnyalású műveire: a templomra is". 1 7 Az egyszerű parasztács-emberek által készített templomok konstrukciójának egyszerűsége és ötletessége a szakemberek érdeklődésére is méltán számíthat. Vagy hogy a kalotaszegi női viselet nemcsak festői, hanem architektonikus is, azaz vonalaiban, szabásában követi az emberi test tagolását, formáját. „Ezt a costume-öt még az antik görög sem találta 13 Nagy Sándor: Dunántúli faoszlopok. Magyar Iparművészet, 1903. 228—233., A göcseji házakhoz. Művészet, 1915. 255-261. „Visszaidézem emlékemben az apró, színes fácskákból összerakott homlokzatú milejegyházszögi (Zala m. Göcsej) házacskát s fájdalommal gondolom el, hogy nincs paraszt, aki ráérne kivárni, nincs ács, aki ráérne elkészíteni manapság egy ilyen házacskát, pedig alig negyven éve, hogy az készült. (...) A közölt milejegyházszögi házacska homlokzata úgy készülhetet, hogy <A komám becsülettel beígért, még az őszre egy akó bort is ád, hát meg is csinálom neki, hogy akárki megnézheti...>" 14 Nagy Sándor: A göcseji házakhoz. Művészet, 1915. 257., 261. 15 Körösfői-Kriesch Aladár: A népművészetről. Magyar Iparművészet, 1913. 352. 16 Uo. 352. 17 (Körösfői-)Kriesch Aladár: Mit jelent hát a kalotaszegi művészeté Magyar Iparművészet, 1903. 253.
