Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Gellér Katalin: A népművészet esztétikai szemlélete közép-európai viszonylatban

14 A népművészet esztétikai szetnlélete közép-európai viszonylatban 14 nak" automatizmusát ellesni vágyó szürrealista művészekhez hasonlóan feltételezték, hogy a népművészeti tárgyak megfigyelésével, egyéni újraalkotásával, azaz a módszer, a szellem átvételével egy új individuális és nemzeti művészet alapjaihoz juthatnak el. A népművészetet művészeti nyelvnek, s a modernitás egyik legjelentősebb forrásának tekintették. Lechner Ödön szerint a nép körében még fellelhető a magyar „népstílus" vagy „nemzeti stílus", s jellegzetes „formanyelvét" meg lehet tanulni, mint a görög stílusét.

1

5 Szabályait megismerve a „formák szelleme" átvihető az építészetbe is. Körösfői-Kriesch Aladár is a népművészet sajátos „formanyelvét" kereste, bár nem hitte, hogy egyszerűen átvehető, beépíthető lenne, de „elemeinek", és „törvényeinek" megtanulásában az új művészet alapját látja.

1

6 A századforduló magyar filozófiai gondolkodásában az egyetemes és egyedi vonások egységét valló herderi néplélek fogalma mellett Alois Riegl Kunstwollen (művészetakarás) értelmezésének nyomai is fellehetők.

1

7 Például nem közvetlen hatásként, de Lechner Ödön manifesztuma is kapcsolatba hozható vele. Rieglhez hasonlóan minden korszakban ható rejtett és egyetemes elv létezését feltételezte amikor a mindig jelen lévő „őserőre" hivatkozva a stílusok születését és a magyar „formanyelvet" is mélyben munkálkodó erőknek tulajdonította: „... az az őserő, amely minden kornak megadta a maga stílusát, lehetetlen, hogy elveszett volna az emberiség számára" - írta.

1

8 Körösfői-Kriesch szerint is a „formanyelv" a néplélekből születik, s a magyarság feledésbe merült, „ősrégi szimbólumai" a néplélekben még megtalálhatók: „... fel kell támasztanunk s valami új formában új életre kell ébresztenünk őket...".

1

9 Kalotaszegi népi viselet s a párta In: Malonyay Dezső: A magyar nép művészete I. kötet, A kalotaszegi magyar nép művészete. Budapest, 1907, VII. tábla 15 Lechner Ödön: i. m. 6. 16 (Körösfói-)Kriesch Aladár: A magyar nép művészetének jövője, Népmívelés, 1906/1, 162. 17 Alois Riegl Kunstwollen elmélete szerint minden alkotás egy „meghatározott és céltudatos művészi szándék eredménye", amely a használati rendeltetéssel, a nyersanyaggal és a technikával vívott küzdelemben formálódik ki. Alois Riegl: A későrómai iparművészet. Művészet és elmélet. Radnóti Sándor és Szilágyi János György tanulmányaival. Budapest, Corvina, 1989, 15. 18 Lechner Ödön: Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz. Művészet, 1906, 8. 19 Körösfői-Kriesch Aladár: Gallén-Kalela Axeli művészetéről- vagy: a nagy passzióról és az ősi szimbólumok jelentőségéről. Művészet, 1908, 191.