Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Gellér Katalin: A népművészet esztétikai szemlélete közép-európai viszonylatban
A népművészet esztétikai szetnlélete közép-európai viszonylatban 13 egyszerűség később a Tulipános láda című (1910) festményén már Fauve festészeti hatásokkal ötvöződve nyert kirobbanóan eredeti megfogalmazást. A népművészet a kor felfogásában nem csak a nemzeti tradíció őrzője, hanem töretlen őserő megnyilvánulása is volt, sajátos formanyelvet teremtő művészet, amely bármely nagy művészeti korszakhoz, akár az archaikus görög művészet alkotásaihoz is hasonlítható. 1 0 A népművészet kettős szerepet játszott: egyrészt a romantikában és a historizmusban megindult folyamat tetőződéseként, a művészet más példaképként kiemelt stíluskorszakaihoz hasonlóan külön történetiségre tett szert, „muzeologizálták", másrészt, mint erről már szó volt, a paraszt és művészete történeti, időbeli jellegét elvesztve vált az új esztétikai szemlélet tárgyává. Jóllehet a művészeknek és teoretikusoknak már szembe kellett nézniük azzal a ténnyel, hogy a múltbeli elemeket őrző népművészet lassan átadta a helyét a háziiparnak, mégis a falvakban folyó művészi tevékenységet a korszak ipari társadalmának hibáival szemben követendő, jó példaként állították főként a ruskini tanok és részben már a tolsztojánizmus hatása alatt. „Megyünk tanulni a paraszthoz" írta Fülep Lajos ironikusan Malonyay Dezső A magyar nép művészete című könyvének megjelenésekor, hangsúlyozva a népművészet folytathatatlanságát, „befejezett stílus" voltát." A népművészeti alkotások, viseletek a világkiállításokon kerültek bemutatásra, ahogy a „primitív" népeké, s ahogy a bennszülött, a paraszt is „tárgyként állt a néprajz kirakatában". 1 2 A népművészet grand art-ként való elfogadását mutatja Lázár Béla Új csapáson. Regény a művészéletből című (1909) kötete. Leírja a Lechner vezetésével épülő művészet házát, amely mellett szabadtéri népművészeti múzeum is helyet kap, a paraszt figurája pedig mint szobrász-modell játszik fontos szerepet. A népművészet egyenlősége demonstrálásának jellegzetes példája, hogy képzőművészeti kiállítások keretén belül is néha önálló bemutatásra kerültek. Például A Kéve III. kiállításán (Nemzeti Szalon, 1911) a VIII. teremben Ács Lipót tanár sárközi népművészeti gyűjteményét állították ki. A gödöllői művészek nevelési, oktatási kérdésekkel foglalkozó cikkeiből világosan kiderül, 1 3 hogy hittek a múltat és a nemzeti karaktert autentikusan őrző népművészet „őserejében", abban, hogy ahogy a gyermekrajzban, itt is, minden nemzedékkel atavisztikus módon újra feltör az alkotásra inspiráló eredeti erő. 1 4 A gyermek „firkálásá10 „Ezt a costume-öt még az antik görög sem találta volna barbárnak." Kriesch Aladár: Mit jelent hát a kalotaszegi művészeti Magyar Iparművészet, 1903, 255. 11 Fülep Lajos: A magyar nép művészete. In: A művészet forradalmától a nagy forradalomig. Cikkek, tanulmányok. I. Budapest, 1974, Magvető, 193, 195. 12 Werner Hofmann: A földi paradicsom. 19. századi motívumok és eszmék, Budapest, Képzőművészeti Kiadó, 109. Ld. Gellér Katalin: A nevelés szerepe, a művészet fitnkciója. In: Gellér Katalin - Keserű Katalin: A gödöllői művésztelep, Corvina, Budapest, 1987, 31-32. 13 Ld. Gellér Katalin: A nevelés szerepe, a művészet funkciója. In: Gellér Katalin - Keserű Katalin: A gödöllői művésztelep, Corvina, Budapest, 1987, 31-32. 14 Akarva akaratlan Semper organikus építészeti stílusfogalma is felmerül e nézetekkel kapcsolatban: az építészeti stílusok „... a biológiai fejlődés, az öröklés és a különféle irányokhoz való alkalmazkodás révén alakulnak ki, nagyjában úgy, ahogy az egyes fajták az organikus világ keretében keletkeznek." Gottfried Semper: i. m. 102-103.
