Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Keserű Katalin: A budapesti Néprajzi Múzeum építészeti tervei és a gödöllőiek

138 A budapesti Néprajzi Múzeum építészeti tervei és a gödöllőiek 138 a múzeum tervezésére kiírt zártkörű miniszteri pályázat a lipótvárosi, a Klotild-Falk Miksa-Balaton-Honvéd utcák által közrefogott telek beépítésére szólt. Mintaként a hamburgi néprajzi múzeumot jelölték meg, az előírás háromszintes épületre vonatkozott.

1

0 A tervezési program tartalmazta a helyiségigényeket, szükséges alapterületeket, és belmagasságokat illetve a múzeum speciális kívánságait. A beadási határidőt a miniszter 1923. május 1-jében adta meg. Nem sikerült kideríteni, kik voltak a meghívott építészek, de a Néprajzi Múzeum Adattárában lévő két hivatalos és egy pályázaton kívüli terv mellett Thoroczkai Wigand Ede építész-iparművész (Jánszky Bélával) és Medgyaszay István is készítettek terveket." A tervek mindegyike a Klotild utcáról nyíló, aszimmetrikus épületet mutat, jobbra eltolt főbejárattal, 2 belső udvarral. Az így kialakult kisebb jobbszárny minden terven a múzeumi munkáé, míg a bal a kiállításoké. A múzeumban lévő tervek (de valószínűleg a részleteiben nem ismert másik kettőnek is) közös vonása a „külső munkák" (pincészet, borászat, malomipar és földművelés) alagsorba helyezése, az ősfoglalkozások, néphagyomány, népművészet és háziipar külön-külön bemutatása és az enteriőr (lakóház) alapján történő kiállítás is, ami az új igazgató, Bátky Zsigmond művelődéstörténeti szemléletével függhetett össze.

1

2 A millenniumi kiállításon már felvonultatott nomád foglalkozások (halászat, vadászat) és a néphagyományok bemutatásával a népi kultúra történetiesített felfogása élt tovább; a feltehetően tájegységek szerinti, a távoli és rokon népek kultúráját is enteriőrsorban reprezentáló módszer pedig a századforduló összművészet-fogalmának és az ennek jegyében szerkesztett első nagy néprajzi összefoglalók, a skandináviai skanzenek ház-központú szemléletének megfelelően alakulhatott ki, ami egyúttal a tárgyak eredeti létezési módjait őrizte.

1

3 Kotsis István klasszicizáló neobarokk és Kiss László klasszicizáló-eklektikus tervei kiegyensúlyozott, bármely gyűjtemény bemutatására alkalmas épületeket mutatnak, s a hagyományos figuratív épületdíszítő szobrászatnak is tág teret adnak (Kiss Lászlóé frízszerűen körbefutó falfestésnek is).

1

4 Stílusukkal, díszeikkel, oszlopos-kupolás elő(Kiss) vagy lépcsőcsarnokukkal (Kotsis) a 19. századi egyetemes múzeum-gondolat variánsait hozták létre. A pályázaton kívül indult Rerrich Béla romantikus-modern terve

1

5 inkább Thoroczkai és Medgyaszay munkáival tart rokonságot. Ok mindhárman tanulmányozták a paraszti építészetet, cikkeket, könyveket írtak róla.

1

6 Rerrich Medgyaszay épületeivel is foglalkozott írásaiban, Medgyaszay pedig 10 Szemkeő i.m. 11 Komor Marcell (Ezrey szerzői néven) A néprajzi múzeum pályatervei című írásában még Györgyi Dénes és dr. Lechner Jenő terveit említi. Vállalkozók Lapja 1923. okt. 17. 12 Filep Antal: Bátky Zsigmond, a kutató. Ethnographia 1974. 118-124. 13 Lásd például Malonyay Dezső: A kalotaszegi magyar nép művészete. Budapest, 1907 14 Néprajzi Múzeum Adattár R.5.881 és 5.880 15 NM Adattár R.5.882 16 Rerrich Béla: Magyaros törekvésekről az építészetben. MMÉE Heti Ért. 1908; Thoroczkai Wigand Ede: Négyféle mívekről. Marosvásárhely, 1914, Erdély beszédes hagyományai. Budapest, é.n. Táltos, Cserényös házak. Budapest, 1916. Táltos stb.; Medgyaszay (Benkó) István: Körösfö. Művészet 1905, Egy-egy székely házról, falurA. Művészet 1905 stb.