Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Büky Virág: Népzenegyűjtés vagy népzenetudomány. Népzenekutatás a 20. század eleji Magyarországon

Népzenegyűjtés vagy népzenetudomány 133 gorista második helyezést ért el, a zeneszerzői díjat pedig, arra érdemes kompozíció hiányában, ki sem adták). 1907-ben szerelmi csalódás is mélyíti depresszióját, a kiváló hegedűművésznő, Geyer Stefi iránti érzelmei ugyanis nem találtak viszonzásra. Néhány évvel később újabb kudarc: a Lipótvárosi Kaszinó majd az Operaház pályázatára is benyújtott művét, a Kékszakállú herceg várát, mindkét helyen elutasították. A sorozatos csalódások „általános művészi és társadalmi-tudati krízishez vezettek", mely, amint arra Tallián Tibor

1

8 rámutat, „minden «kivonuló» kultúra-kritika tipikus eszmei kiútja felé ... az ősiség, népiség, természet antikapitalista romantikus háromságához" juttatta. Korántsem derűs lelkiállapotában tehát épp jókor jött a népzenével való tudományos foglalkozás lehetősége. A népzenegyűjtés és rendszerezés, mely idővel valóságos szenvedélyévé lett, egész életét végigkísérte. Az 1918 után szinte megszakítás nélkül folytatott lejegyzési, rendszerezési munka egy elveszett világ és létforma emlékét idézhette fel benne. A II. Világháborút megelőző, fojtogató légkörben pedig, Tallián Tibor hasonlatát idézve: „Bartókot a fonográf fülhallgatója valósággal elzárta a külvilágtól, s mint Beethovent a süketség, a benső igazság felé fordította"." Noha jelen tanulmányban nem Bartók és a gödöllői művészek munkája közti párhuzamok bemutatását tűztük ki célul, néhány szembetűnő hasonlóságot mégsem hagyhatunk figyelmen kívül. Arra nézve, hogy Bartók bármiféle kapcsolatban lett volna akár a gödöllői művésztelep, akár a részben hasonló elveket valló bécsi szecessziós művészkörök alkotóival, semmiféle közvetlen bizonyítékunk nincs. A gondolati-lelki párhuzamok talán olyan tudattalan folyamatok következményei, melyeket Kárpáti János

2

0 szerint leginkább Körösfői-Kriesch Aladár John Ruskinról, pontosabban a szecesszió eszméinek Ruskin általi terjesztéséről írt gondolatai érzékeltethetnek: „Mi mindnyájan az ő (Ruskin) tanítványai vagyunk, akár olvastuk egy sorát is, akár nem..."

2

1. - Bartók nem légüres térben élt. 18 Tallián Tibor: Bartók Béla. Budapest: Gondolat, 1981, 60. 19 Tallián Tibor: Bartók Béla., 220. 20 Kárpáti János: „Szecesszió a zenében. Bartók I. vonósnégyese" Muzsika 38.19. (1995. szeptember), 19—24. 21 A modern művészet apokalipszise. Művészet, 1904. Idézi: Kárpáti János: „Szecesszió a zenében...", 20. Bartók Béla a fonográf előtt 1930-as évek Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet Bartók Archívum