Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Gellér Katalin: A népművészet esztétikai szemlélete közép-európai viszonylatban

12 A népművészet esztétikai szetnlélete közép-európai viszonylatban 12 a mítoszok, legendák időtlen megjelenítése, a legkülönbözőbb korokból, kultúrákból, így a népköltészetből merített irodalmi motívumok dekoratív-stilizáló, szimbolikus tartalmakra utaló feldolgozása váltotta fel.

7 Az építészetben is hasonló tendencia figyelhető meg. Az Iparművészeti Múzeum Lechner Ödön által tervezett épülete például térben és időben távoli asszociációkat keltő, eszmei térként koncipiált, amelyben a kortárs modern építészet szerkezeteiből, anyagaiból és a különböző, népművészeti és távol-keleti, indiai elemekből a magyarság eredetére utaló együttes született. A Lechner romantikus-historizmusát, mitizálását követő építészek és a gödöllői művészek is a legkülönbözőbb történeti stílusokból és népművészeti forrásokból építették fel, illetve ábrázolták „Attila palotáit". A múltra utaló, mitizált történeti és népművészeti alapokon nyugvó szimbolikus-dekoratív stílusteremtés a magyaros szecesszió mestereinél minden műfajban az új esztétikai formálás középpontjában állt. A népművészet élő „formanyelv", megújuló „őserő' vagy múzeumi tárgy, „befejezett stílus" A népművészet iránti érdeklődést hagyományosan a primitivizmus európai áramlatával a „primitív" népek művészetének és a gyermekrajzok felfedezésével állítják egy sorba.

8 A sárközi gyermekek rajzainak megismerése Csók Istvánt például a naturalista leírás, az anekdota-mesélés elhagyására késztette. Keresztelés és Mézevök című (1902 és 1904) festményeit például azért tartotta sikertelennek, mert „túltengett bennük a „néprajz". Sajnálta, hogy ekkor még nem ismerte a később a Nemzeti Szalonban is bemutatott öcsényi gyermekrajzokat: „... ha beszívhatta volna lelkem a keresetlen, a naiv bájt, népi őserőt, mely e rajzocskákból kisugárzik ... mily csodás hatást válthatott volna ki ez az új szintézis festőknél, közönségnél egyaránt."

9 A bennük megtalált naiv Körösfdi-Kriesch Aladár Torockó 1906 In: Malonyay Dezső: A magyar nép művésztete II. kötet, Budapest, 1909, 297. 7 Sinkó Katalin a történeti festészet vonatkozásában már a 19. század végétől regisztrálja az antihistorizmus eszmetörténeti és művészeti jelenlétét. Sinkó Katalin: Historizmus — antihistorizmus. In: Mikó Arpád-Sinkó Katalin (szerk.): Történelem-kép. Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Katalógus, Magyar Nemzetei Galéria, 2000. március 17. - szeptember 24. 103-115. 8 Ld. például Kirk Varnedoe: Wien 1900. Kunst, Architektur und Design, K. Varnedoe Taschen, Köln, 1993,94. 9 Csók István: Emlékezéseim. Budapest, 1945, 1990, 145, 146.