Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Fejős Zoltán: A „népművészet"a 19-20. századfordulóján – kutatás- és fogalomtörténeti jegyzetek

118 A „népművészet" a 19-20. század fordulóján elemeit fölkutassuk, tanulmányozzuk és a feledékenységtől megóvjuk."

4 A magyarországi adaptáció tehát a fogalomra nem terjedt ki, de a tudományos kutatásra való ösztönzés — bár a „tanulmányozás" kissé enyhébb formájában - nálunk is megjelent. Egyelőre még nyitott kérdés (legalább is számomra), hogy Magyarországon ki írta le először a népművészet kifejezést, s hogyan kezdődött a fogalom hazai kikristályosodása. A magyar néprajzi és művészettörténeti kutatástörténet már többször foglalkozott a „népművészet felfedezésének" nevezett eszme- és intézménytörténeti folyamatok sokrétű problémájával.

5 Nem mondható, hogy a két szakterület képviselői egymástól függetlenül tárgyalták volna a szóba jövő problémákat — gondoljunk például az egyik első fontos kutatási eredményre a Szabolcsi Hedvig és Kresz Mária munkájának köszönhető forráskiadványra -, ám mégis úgy látom, a kölcsönösségek vagy tágabban: a korszak egymással összefüggő illetve egymást kiegészítő, egymással ellentétes erővonalainak belső rekonstrukciója még várat magára. Az utóbbi években azonban két szempontból is újabb fejlemények tanúi vagyunk, amelyek elősegíthetik egy majdani, ilyen jellegű szintézis megalkotását. Egyrészt tovább gyarapodtak a részkutatások mindkét szakterületen belül, ami újabb források feltárásában épp úgy tapasztalható, mint a tematizáció változásában, bővülésében. A kutatás körébe vont újabb témák megjelenése a már „műveltek" más jellegű értelmezésével jár együtt. Talán legérzékletesebb példa erre a múzeum és a múzeumi gyűjtemények létrejöttének, alakulásának változó megközelítése. Másrészt - már ez a momentum is jelzi - nálunk is jelentkeztek azok a szemléleti változások, amelyek alapján a tudománytörténetben vagy a kulturális, tudományos élet mozgásainak felidézésében másként tekintünk a múltbeli tényekre s azok összefüggésére. A konstruktivista szemlélet megjelenése, valamint a jelenből visszatekintő s a hozzá egyenes úton elvezető szálakat felfejtő tudománytörténeti szemlélet kritikája a mögöttünk lévő korszakok jelenségeit, belső összefüggéseit másként ragadja meg, mint a korábbi felfogásmódok. Ilyen, az újabb adatfeltárást és a szemléleti változásokat egyaránt érvényesítő vállalkozás volt a Néprajzi Múzeum gyűjteményeit bemutató kézikönyv elkészítése,

6 valamint az abból kinövő más munkák, továbbá a Hofer Tamás kezdeményezte „Utak a néprajztudományhoz" témakörben folyó, ma már a második fázisban lévő kutatás.

7 Mindezek a „gödöllőiek" és a „népművészet" 4 Új kiadás: Menyhárt Gyula: Riegl, Alois, Volkskunst, Hausfleiß. Berlin 1894. (ismertetés). In: Szabolcsi Hedvig (szerk.): A népművészet felfedezése. Tanulmányok a népművészetről és iparművészeiről 1875— 1899. Budapest-Szolnok, 1973. 169. 5 Kresz Mária: A népművészet felfedezése. Ethnographia, 79. 1968. 1-36.; Szabolcsi Hedvig, i. m.; Hofer Tamás: A népi kultúra jelentésváltozásai a századfordulón. Valóság, 31. 1988. 12. 42—48.; Fejős Zoltán: Népművészeti divat a múlt század végén és a századelőn. In: HoferTamás (szerk.): Népi kultúra és nemzettudat. Budapest, 1991. 143-158. 6 Fejős Zoltán (főszerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. Budapest, 2000. A kötet bevezető tanulmánya érinti az újabb szemléletű tudománytörténet néhány fontosabb vonását. Lásd Fejős Zoltán: Útmutató néprajzi gyűjtemények értelmezésére. In: Fejős Zoltán (főszerk.) i. m. 11—12. 7 A két Hofer Tamás vezette OTKA-kutatás címe: „A népi kultúra képének megszerkesztése Magyarországon 1850-1918" (T30291. sz„ 1998-2003); „A népi kultúra a nemzettudatban. Közvélemény és szakkutatás (19-20. század)" (T 042698. sz„ 2003-2006). Tanulmányom ez utóbbi kutatás keretében készült.