Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Kalmár Ágnes: Játéktervezés és népművészet a 20. század első évtizedeiben
109 Játéktervezés és népművészet a 20. század első évtizedeiben tetszést arattak. Az egykor virágzó szélaknai műhely, amelyet Nádai Pál oly gyakran és elismerően említett, közel negyedszázados működést, folyamatos gyarapodást követően hanyatlásnak indult. A műhely vezetője a harctéren elesett, s az itt készült játékok mellé, amelyek nem sokkal korábban bejárták az országot, sőt világkiállításokon is megjelentek, háborúban megcsonkult katonák számára készült mű kézfejek sorakoztak. A növendékek a háború miatt elhagyták az iskolát, melynek addigi működése 1919. május 27-én pontos és tételes átadás alapján lezárult. Az 1920-as évek játéktervezői közül Grabowieczky Leon festőművész-rajztanár személye magasodik kortársai fölé. 1919 novemberében Erdélyből Budapestre települve, a X. kerületi, kőbányai Szent László Magyar Királyi Állami Főgimnázium tanáraként fokozott erővel látott hozzá „Grabóka" játékműhelyének létrehozásához. Nem pusztán folytatta, hanem bővítette a korábbi évekből megismert iparművészek munkáját. Fából készült színes játékainak száma meghaladja a százat is, melyeken az egyszerűsített ornamentika túlburjánzó jelenléte, díszítő szerepe a fontos: sok-sok magyaros ízű virágmotívum a szecesszió hajlékony vonaljátékával. A rajzok és a játékok egyenként is elárulják, hogy tervezőjük képzeletében egy gazdag, teljes világ teremtette őket, melyben együtt van a gyermek lelke, a népmesék világa és a nép díszítőművészete. 4 6 Az évek, évtizedek múlásával minden esetben elhomályosulnak az egykor meghatározó gondolatok, hangsúlyosabbá válik a küllem, a már ismert díszítés és a forma jól vagy kevésbé sikerült változatai, melyek gyorsan elterjednek és válnak közkinccsé. Az egykor lényeges szempontok sokasága közül már csupán egyes részletek kerülnek kiválasztásra, így e tárgyak, játékok néhány közismert, a falusi ember életére és népművészetére utaló szimbolikus jellel hívják föl magukra a figyelmet. Erre számos példa rajzolódik elénk az egymást követő évtizedekben. Kőszegi Bella 1930-ban kéGrabowieczky Leon Játékterv: Tyúkkocsi 1925 Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, Kecskemét 46 Kalmár Ágnes: „Grabóka" — Grabowieczky Leon (1881—1968) művészi játékszerei. In: A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteménye. Kecskemét, 2002. 93.
