Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Kalmár Ágnes: Játéktervezés és népművészet a 20. század első évtizedeiben
99 Játéktervezés és népművészet a 20. század első évtizedeiben Az egykori Hegybánya-Szélaknai Gyermekjáték Tanműhely 1 0, majd a későbbiekben Állami Gyermekjáték Készítő Tanműhely magasan kiemelkedik a hasonló intézmények közül fokozatos fejlődésével, az iparművészethez való kötődésével, a játékok minőségével és keresettségével, a háziipari, ipari és iparművészeti kiállításokon való gyakori megjelenésével. 1 1 A Selmecbányái Járási Levéltár kivételesen gazdag anyaga minden részletre kiterjed a műhely működését illetően. Megismerjük az alapító Záhora József plébános és az iskola első igazgatójának személyét s mindazt a komoly munkát, amely e jól szervezett iskolát kialakította. A felügyelő bizottság tudós tagjait, a tanműhely tanulóit, a kialakuló tanrendet, az állami támogatás formáit, az intézmény korabeli, hazai tanonciskolák között elfoglalt helyét. A rendszeresen elkészített leltárívek egyenként felsorolják az itt faragott játékokat, megjelölik azok pontos méreteit. Többnyire házi- és vadállatok, közöttük a lovacskák sokféle változatban, emellett hintalovak és különböző kocsik kerültek ki a tanoncok keze alól. A minőségre különösen ügyeltek, hiszen azt a játékokat forgalmazó kereskedők is megkövetelték. A Hegybánya-Szélaknai Állami Játékkészítő Iskola pontosan vezetett jegyzékben tartotta nyilván a felhasznált anyagokat, szerszámokat és könyveket, amellyel szertárukat évről-évre bővítették. A mintakönyvek, különböző folyóiratok és egyéb művek beszerzését minden esetben a szakminisztérium írta elő. Különleges jelentőséggel bírnak az iskola félévente leírt jelentései, melyeket az igazgató írt meg minden apró részletre kiterjedően. Ezekből tudjuk meg, hogy 1900-ban a műhely már leánygyermekek számára is készített játékokat; játékbútorokat és babákat. A tanműhely rendkívül átgondoltan bővítette termékeinek körét, a tanítók az ehhez szükséges tapasztalataikat külföldi tanulmányutak alkalmával szerezték meg. Az iskola nevével gyakran találkozunk a korabeli Magyar Iparművészet szaklap írásaiban és képes anyagában a művészi játéktervek kivitelezőjeként. Magyar Iparművészet, 1906. 208. oldal Fotó: Kiss Béla békéscsabai gyárában Gyermekjáték: Hintaló Wessely Vilmos tervei alapján készült Werther Hugó 1906 10 Hegybánya-Szélakna korabeli neve Pjerg-Vindsachta, ma Hegybánya, szlovákiai település (Stiavnické Bane) 11 Járási levéltár. A Hegybányai Faragó Iskola. 1885-1919/1935. Selmecbánya (Banská Stiavnica)
