Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)
RÓMA, 1891-1892
nunk jön, fiai után. s összegyűjti munkáinkat és kiállítja. Mennyi idegen húsvét táján! Ha elgondolom 40 év távlatából a sok kedvező lehetőséget, kiver a verejték. Most akarta Klebelsberg gróf megvalósítani! 5 2 Amikor mindennek vége lett: se művészet, se pénz, se érdeklődés! Inkább későn, mint soha - mondták 40 évvel azelőtt, most, e sietős korszakban azt mondják, inkább soha. mint későn. És igazuk van. Egyszer kapok egy pesti Mintarajzískolás kollégától, Cseley Jóskától 5 3 levelet, hogy jön, keressek lakást. Megtörténik. Megint sürgöny, jő, kell-e útlevél? Visszamegy a válasz: nem kell. Erre Aladárnak jó gondolata támad: ezt megtréfáljuk! Várjuk a vasútnál. Aladáron sötét télikabát, cilinder, fekete szemüveg. Berobog az anconai vonat. Kilép a kis kerek ember, de már az első szavam bánatos: - Baj van, testvér, kell az útlevél. Aladár már a kupéból való kilépése óta fixálja, mindig a sarkunkban van. Végre feltűnik. - Mit akar ez a lóképű talján? - kérdezi kis Cseley. Erre Aladár hozzálép, és követeli az útlevelet olaszul. A hordár már érti a tréfát, rám mosolyog. Csak kis Cseley van megijedve és szemrehányóan mondja. - Pedig kérdeztem, ugye? Hát mi lesz most? - Odaszólok Aladárhoz olaszul, ő válaszol. - Nincs más, hajtassunk a rendőrségre - mondom. Nagy sóhajjal beül kis Cseley a kocsiba, utána én. Már mennénk, akkor odajön Aladár: - Hé fiúk, hát engem nem visztek el? - Ezt már persze magyarul kiáltja Aladár. Az a hírtelen kiderülés mindent megért! Kis Cseley sok vidámságot hozott, s ez Aladárnak jókor jött. Csak a vívómester-féle fiaschettók bánták meg, mert kis Cseley rendre szopta le róluk az olajat, hogy piros tartalmukhoz jusson. Hegyaljavidéki szolgabíró fia volt. Közben a to5 2 Klebelsberg Kunó, gróf (1875-1932) a Horthy-korszak ismert, nagy hatású politikusa, 1922 és 1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszter. Nagy Sándor itt valószínűleg arra céloz, hogy Klebelsberg hozta létre 1927-ben a bécsi, berlini, római, párizsi magyar intézeteket, a Collegium Hungaricumokat abból a célból, hogy a magyar tudósoknak, művészeknek továbbképzési, bemutatkozási, kiállítási, külföldi érvényesülési lehetőségeket biztosítson. 5 3 Cséley József (1868-1930) festő. Kassán, Budapesten és két évig Rómában tanult. Szentgotthárdon, Nagyszebenben, majd 1911 és 1929 között a fővárosban volt rajztanár. 1894-től csendéletekkel, táj- és arcképekkel szerepelt a budapesti tárlatokon. 44
