Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)
ERDÉLYBEN
György 12 1 is nagy örömmel tartogatták és iparkodtak ellátni megbízásokkal. Aladár pedig próbálkozott új magyar szőnyegmintákkal Torontálba özv. Kovalszkynénak, meg Pozsonyba a Haas-gyárnak. Ezek voltak az első kísérletek, amikor még nem is volt eszébe, hogy majdan ő is alapít szőnyegintézetet. Ez a mozgalom annyira benne volt és kísértett a művészet levegőjében, hogy beleszüremkedett a legelzártabb grand art műtermekbe ís, ahol nem is szívesen várták. Szobrászok egyszerre kisplasztikusok lettek, de a legfőbb hűn és ravaszul megőrizte inkognitóját, nehogy le kelljen szállni[a] a lóról. Festők is akadtak ilyen kis ravaszok, akik a dekoratív irányú kitöréseiket egyszerűen képnek minősítették, és ahelyett, hogy megszövették vagy skatulyákra, bőrre, paravánokra festették volna, bekereteztették díszes blondelekbe, hogy csakazértis grandartisták maradhassanak. Jó sok ideig sikerült így játszani a piacon, noha minden ilyen kép mellett ott kellett állni, mint a cipőfűzők vagy ballonok mellett és meggyőzni és telebeszélni a közönség fejét, hogy ne is kapjon lélegzetet, míg nem vett egyet. Nem akartak tudni az Art in Industryről, de beleestek a legközönségesebb Commerce-be, és ezzel hosszú időre lehúzták a grand art nívóját is, amelynek mélypontja után még folyamatban az esés, sokkal mélyebbre, mint ahol Aladár vélte megtalálni a múlt század elején. Dehát ezt még akkor nem sejtette sem Aladár, se más, még a XX. század első éveit írtuk. 12 1 Fíttler Kamill (1853-1910) építészmérnök, építészeti- és művészeti szakíró. 1888tól az Iparművészeti Múzeum őre, 1896-tól az Iparművészeti Főiskola első igazgatója, 1897-től haláláig a Magyar Iparművészet c. folyóirat szerkesztője. - Györgyi Kálmán (1860-1930) művészeti író. 1884-ben a Fővárosi Iparrajziskola tanára lett. Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatója, majd az 1897-ben meginduló Magyar Iparművészet c. folyóirat felelős szerkesztője. - Ráth György (1828-1905) jogi- és művészettörténeti író. 1881 és 1896 között az az Iparművészeti Múzeum vezetője, majd főigazgatója. 92 KRIESCH ALADAR
