Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)
A PRERAFFAELITÁK
hogy megmutathassa, mi a szép. Mivel nem talált Angliában olyan forrást, amelyhez visszamehetett volna, elment Izlandba, s ott keresett és talált kapcsolódást. Ruskin csak teoretikus volt, azt tudta csak, mi a csúnya, de Morris varázsló volt, aki bármely tárgyhoz nyúlt, új életet, formát és jelentőséget kapott. így végigment a civilizált élet minden szükségleti tárgyán, egy részét kidobta mint haszontalant, a hasznosat pedig megszépítette, hogy ne rágjon mindent a hasznos foga, hanem adjon neki a művészet értelmet és szépséget. Megalapította műhelyatelier-jét, és tízévi megfeszített munka után jött reá, hogy nagy vagyonát mind beleszórta. Akkor még nagyobb eréllyel, még nagyobb szorgalommal dolgozott, és szerencséjére az áldozatos 10 év és Ruskin párhuzamos filippikái mind jobban szétnyomták az érdeklődés körét, mind többen néztek otthonukban körül, hogy mily utálatosan laknak és építkeznek, úgyhogy a műhely-atelier kezdett valóban prosperálni és még ma is működik az összes Forsyte-ok nagy megdöbbenésére. Ma már oly messzeesik ez a mozgalom, amely a múlt század közepén verődött össze, a mai kor felfogásától, aztán megannyit írtak róla, hogy nem óhajtom megismételni, csak annyira, amennyit Aladárunk életrajza megkövetel. Megvallom, mikor valami öt éve megismertem Londonban 11 3 e Brotherek munkáit, óriási csalódást keltettek bennem. Nem az volt az oka, hogy nem tetszettek volna a munkáik, hanem azt nem értettem, hogy miért szerepeltek úgy mint világfelforgatók. Mentem egyiktől a másikhoz: hát ez, Holman Hunt, Millais, talán Wats, vagy pláne Madox Brown 11 4 forgattak volna föl valamit? Hát hiszen ezek a legbecsületesebb szándékú poéta-művészek! Gyönyörűen rajzolnak, gondosan festenek. Nézem az egy századdal előbb levőket. Gainsborough-k, Reynoldsok, Remnyk 11 5, egy lépéssel előre, egy lépéssel hátra, tehetséges angolok, egy bizonyos folytatólagosságban, egy bizonyos téma-különbséggel, de a művészet lényegével telített angolok bíz ezek mindnyájan. Szinte érthetetlen ma már, miért volt az az elkeseredett harc. Ugyanaz a jelenség, mint a párizsi Louvre-ban Manet híres „01ympíá"-ja 11 6. Megkapta, ami egy becsületesen festett munkának kijár, a patinát, és ezzel bevonult a klasszikusok közé klasszikusnak. 11 3 Nagy Sándor 1927-ben járt Londonban, ahol angol barátja, Tudor-Hart kiállítást szervezett neki. Lsd. Gellér Katalin: i. m. 137. 11 4 Brown, Ford Madox (1821-1893) Rossetti tanítványa, bár nem tartozott a preraffaelita szövetséghez, annak egyik alapító tagja. 11 5 Thomas Gainsborough (1727-1788) az Angol Királyi Képzőművészeti Főiskola alapító tagja, a 18. századi Anglia egyik legjelentősebb arcképfestője.-Sir Joshua Reynolds (1723-1792) a londoni művészeti akadémia elnöke. 111. György udvari festője volt. 88
