Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)
NÉPMŰVÉSZETI TÖLTEKEZÉS/ NÉPRAJZI GYŰJTŐUTAK
Itt mesélte el Aladár, hogy Lippich, Edvi-lllés Aladár, talán Maróti Géza, Czakó Elemér és még néhány érdeklődő lehozták ide egy kora tavaszon Gallen-Kallelát. Mielőtt indultak vón, Aladár arra gondolt, hátha van még ott hó, s feladta a helsinki skipárját, minden egyéb hozzátartozókkal, a vasútra. Nem is említette senkinek. Amint megérkeznek Bánffyhunyadra, hozza ám a csomag-kocsiból egy szolga az egész készletet. Meglátja Gallen, mint a zsákmányt, úgy kapja el - ehhez csak neki lehet joga - egy pillanat alatt ledobja cipőit, már benne is van a lapp sarukban és hajrá! A kíséret szánkókon siklik, míg Gallen, az országúttal párhuzamosan, a hólepte lankásokon száguld, de csak alig tudják követni. Egy bokor tövéből róka ugrik föl. Haliali! Hajtja Gallen, de nem fél a róka, látja azonnal, hogy ember, nem éri utol. Ám jön egy lejtő. Ez kell Gallennek! Már-már a sarkában van. Megijed ravasz úr: mi lehet ez? S vissza, a dombra menekül. Tudta a zsivány, hisz azért róka, mit utál a ski. Nevetnek a szánkós utasok és a róka, csak Gallen bosszankodott és pár lendülettel a szánkónál terem. A meghajszolt lovak véres szemeket forgatnak a két lécre, hogy csak alig bírtak velük. Igen, de megfelelő legény volt ám a lapp sarukban! Ismét Kalotaszegről, a többi szögeket és Körösfőt is, ott meg Korpos gazdáékat érintve, „mivel olyan közel voltunk" hát Kolozsvárra mentünk. Itt még megtaláltuk az első részben emlegetett Szamosi bácsi professzort a második feleségével és ki tudja, hányadik „tutu"-val, vagy ,.zsoli"-val. A Mátyás szobor még akkor magyar királyt ábrázolt is, de messze volt tőlünk annak gondolata, hogy ide valaha Goga Octavian 16 9, mint a magyar kultúra árulója kerüljön miniszternek és saját kezűleg írja át marosvásárhelyi ablakaim ószékely balladáit oláh szövegre. Ha az a világrend, amelyben valaha hittem, csak akkora volna, mint amennyit egy cigányasszony a konyhája körül kifejt, akkor ez nem történhetett volna meg. Ha pedig ez a világrend tudtával történt, akkor olyan égbekiáltó hibák következménye, amelyeket soha nem lehet megbocsátani, még akkor sem, ha hazának hívjuk is az elkövetőjét. Itt pengethetem el mély szomorúsággal Zempléni Árpád drága barátom lantján: „Még árja nem vagy, hun se már. Nem fájsz nyugatnak, sem keletnek, sem itt, sem ott nem vagy te honn, az árja bánt, a sárgák rég felednek!"... 16 9 Goga Octavian (1881-1938) román költő, műfordító, politikus. Bölcsészeti tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. Az első világháború után fontos politikai szerepet játszott, különböző miniszteri tisztségek után miniszterelnök is volt egy rövid ideig (1937-1938). Sokat fordított magyarból. Ady halála után megvette a csúcsai kastélyt. 135
