Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)
A FIFIK RÉMTETTEI
vészeteknek, hogy ne engedjen ideákat megfogamzani a lelkében, mert a szellemiek elvetélésénél fájdalmasabb szenvedés nincs a földi létben. Nagyon kipróbált, nagyon sokat átélt és nagyon erős alapokba ásott, páncél erődítményekkel körülvett, meggyőződéses lélek bírja csak ki ezt az őrjítő processzust. Bár úgy volna, hogy pár generációt megmenthettünk volna e szenvedésektől, ha már mi kiálltuk. Akkor meg volnánk vigasztalódva. így, e tudat nélkül még nehezebb itt hagyni gyermekeinket, unokáinkat, elgondolva, hogy nekik is át kell majdan élni mindezt vagy más ehhez hasonlót. A FIF1K RÉMTETTEI A frissen ültetett gödöllői kertben szépen fejlődtek a gyümölcsfák, meg a fifik. Mostanában divatosak az utazók leírásai vad törzsek között. A múltkorában a rádióban olvasták föl egy angolnak a hátborzongató leírását egy vad törzsről. Akárminő vad volt is, de meghunyászkodott, amint meglátta az angol cirkálót. Ám a fi-fik törzse ettől se félt volna. Akkora szabadságot, amelyet ez a törzs élvezett, nem vívott ki még magának állam. Minden egyes tagja államfő volt. A civilizáció minden találmánya és eszköze rendelkezésükre állt, télen a nagy vásáros ládában, nyáron a hosszú kert összes elképzelhető zugában, gödrében és elképzelhetetlen viskójában, amit a fejedelmek, az államfők maguk ástak. Aladár csináltatott egy nyitott alvóhelyet, a német romantika és a magyar fafaragás keverékét. Az egymás mellé rakott ágyak úgy várakoztak egész nap. mint Hófehérke törpéinek a kunyhójában. A nagy törzsfők ilyenkor, mikor lefekvésre és mosakodásra került a sor, nagyon kis törpék lettek. A legidősebb törzsfő hangosan rimánkodott, ha a füleire került a sor, „Az egyiket még nem bánom, de a másikat nem engedem." Ám Gea, az ősanya könyörtelenül végrehajtotta a műtétet. Miután alig múlott nap az ősszülők házában, hogy ne jött volna vendég, ugyan kellett őrizni a lerakott kabátokat, ha a játékaikhoz használható gombok voltak rajtuk. Dudits kolléga 14 6 egyszer, nem tudom, mi okból, cilinderben jött ki [Budapestről] és mitse sejtőn, kint hagyta. Uccu, a fiúk meglátták: tulundur, ordí14 6 Dudits Andor (1886-1944) festő, a Képzőművészeti Főiskola tanára. 107
