Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)

Czeglédi Noémi: Egy ügyész élete a XIX. századi gödöllői uradalomban

EGY ÜGYÉSZ ÉLETE A XIX. SZÁZADI GÖDÖLLŐI URADALOMBAN 57 C Z EG L É DL N OÉM I EGY ÜGYÉSZ ÉLETE A XIX. SZÁZADI GÖDÖLLŐI URADALOMBAN A magyarországi uradalmak a XIX. században már kiteljesedett igazgatási, gazdálkodási egységben működtek. Minden egyes nagybirtoknak megvolt a maga sajátos szervezeti rendszere - amely az egész ország területén hasonló felépítést mutatott - függetlenül attól, hogy szétszórtan fekvő vagy egymás mellett lévő uradalmakból állt.

1 Az „állam az államban"

2 működő nagybirtokok feladatköre igen széles volt. A birtokgazdálkodás (fenntartás, úrbéri szolgáltatások, növénytermesztés, állattenyésztés, haszonvételek) működésén túl a birtokkormányzatnak közigazgatási (kapcsolat a közigazgatási szervekkel, utak és hidak fenntartása, adófizetés, céhügy, tűzvédelem, árvaellátás) és jogszolgáltatási feladatai is voltak.

1 A testületi irányító szervek közül a tisztiszék hatásköre mindegyikre kiterjedt, így a hirtokkormányzat legátfogóbb szervének tekinthető. Tagjai az uradalom tisztjei voltak, kik nagy gyakorlattal, nemesi származással és a birtokos bizalmával rendelkeztek. Természetesen a birtokrendszer nagyságától és a földesúr jellemétől függött, hogy a tulajdonos milyen mértékű személyes kapcsolatot létesített tisztviselőivel. Az uradalmi tisztek felső és középső rétege magas vagy jó fizetéssel rendelkezett - ez készpénzt és természetbeni juttatást jelentett -, ami stabil megélhetést biztosított számukra. Wellmann Imre őket az officiales (birtoktalan nemesek, kikből tisztek lettek) kategóriába sorolja.

4 Ilyen állás elnyerése biztos egzisztenciát, társadalmi megbecsülést nyújtott az armalis nemesi családok számára. 1 Ez a folyamat a XVIII. század elején kezdődött és a kialakult birtokkormányzat változások nélkül egészen 1848ig fennmaradt. Közigazgatási és jogszolgáltatási feladatkörét fokozatosan elvesztette, a nagybirtok a volt allódiumok bázisán élt tovább. 1 DEGRE Alajos: Úriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XV11I-XIX. században. Levéltári közlemények. 1961. 104. p. 1 KÁLLAY István: A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711-1848. Bp., 1980. 4 WELLMANN Imre: A Gödöllői Grassalkovich-uradalom gazdálkodása, különös tekintettel az 1770-1815. esztendőkre. Bp., 1933. DOMANOVSZKY Sándor: Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. 7., 138. p.