Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)
Papp Izabella: Görög nemesek Magyarországon
7 GÖRÖG NEMESEK MAGYARORSZÁGON PAPP IZABELLA GÖRÖG NEMESEK MAGYARORSZÁGON 1 „Hány hőstettre, mennyi polgári érdemre indíthatott az a törekvés, hogy a család tekintélye megvédessék, vagy emeltessék, hogy a család címert nyerjen vagy címerének szeplőtlenségét és fényét megóvja." Gróf Andrássy Gyula 1 A magyarországi görögség a XVIII-XIX. században igen jelentős szerepet játszott hazánk gazdasági és kereskedelmi életében. A görög elnevezés azokat a balkáni kereskedőket jelölte, akik a fokozódó török elnyomás és a megélhetési lehetőségek hiánya miatt kényszerültek szülőföldjük elhagyására. A török hódoltság idején megjelenő és később egyre nagyobb számban Magyarországra érkező kereskedők között a Balkán félsziget csaknem valamennyi nemzetiségének képviselője megtalálható volt. Legnagyobb számban görögök, makedovlachok (elgörögösödött románok), szerbek, örmények, bolgárok, bosnyákok, albánok (arnótok) érkeztek Magyarországra.' A kereskedéssel foglalkozó balkániaknak két közös jellemzőjük volt: valamennyien ortodox vallásúak voltak s egymás között a balkáni kereskedelem közvetítő nyelvét, a görögöt használták, ezért a magyarok körében egyöntetűen „görög kereskedőknek" nevezték őket. Az EszakGörögország kopár hegyvidékeiről karavánokkal útra kelő balkáni népcsoportok számára igen jó lehetőséget jelentett az európai kereskedelembe való bekapcsolódás. Jellegzetes keleti árucikkeiket, a különleges selymek, bőrök, textíliák gazdag választékát, a jó minőségű és olcsó kézműipari termékeket már korábban 1 Hasonló tartalommal jelent meg 2002-ben PAPP Izabella: Görög nemes családok Magyarországon a XVIII-XIX. században című tanulmány. In: Posztbizánci Közlemények V. Szerk.: Nagy Márta, Debrecen, 2002. 20-36. pp. Ebben a feldolgozásban nagyobb súllyal szerepelnek a Sina család rokonságához tartozó görög nemes családok, de a téma jellegénél fogva bizonyos ismétlődések elkerülhetetlenek. 1 Magyarország címeres könyve. Bev.: Andrássy Gyula. Bp., 1913. 7. p. 3 BUR Márta: A balkáni kereskedők és árukészleteik a XVIII. századi Magyarországon (1737-1753). In: Ethnographia, 1985. 2-3. pp., 251. p.
