Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)
G. Merva Mária: Sina György-e Jókai aranyembere?
S/NA GYÖRGY-E JÓKAI ARANYEMBERE. 7 71 legkisebb lányt, Teréziát, aki az első szerelme volt. Teréziára szomorú sors várt, első házassága nem sikerült, a válás után kicsapongó életet élt, utolsó férje egy gödöllői protestáns tanító volt, Sztregovai János, akit meggyilkolt. Tettéért halálra ítélték, majd életfogytiglanra változtatták a büntetést. A Sztregovai család tagjai szerint vallási nézeteltérés, illetve szerelmi féltékenység vezetett a szomorú tragédiához. Bár a feleség is református volt, Gödöllőn azonban a katolikus vallásért, illetve - a helyi rossz nyelvek szerint - egy máriabesnyői kapucinus páterért kezdett el rajongani, kiváltva ezzel a férj állandó gúnyolódását. 1864. október 9-én aztán - kilencévi házasság után - lelőtte Sztregovai Jánost annak vadászpuskájával. Érdekes, hogy a református anyakönyv szemérmesen elhallgatja, hogy a feleség lőtte le Sztregovai Jánost, csak annyit ír, hogy „puska által szerencsétlenségből" hunyt el. 7 Domonkos Terézia Márianosztrán fejezte be szomorú életét. Róla szól Jókainak A tengerszemű hölgy című regénye. Domonkos Terézia édesanyja, Domonkos Sándorné Both Ágnes (1792-1862) is követte lányát Gödöllőre, és itt is halt meg a tragédia előtt két évvel. 8 Különös, hogy az író első szerelmét Gödöllőn érte utol a végzet és a Sina család története - ha áttételesen is - ugyancsak Gödöllőhöz kapcsolja Jókait. Jókai nem ismerte személyesen Domonkos Jánost, amikor a gazdag ember meghalt 1833-ban, a kis Jókai még csak 8 éves volt. Csupán a legendája jutott el hozzá. A közhit szerint a dúsgazdag ember nem is halt meg, csak elbujdosott, s egyszer még haza fog térni. Az arany ember ben Timár Mihály megrendezett halálának és temetésének lehet ez az alapja. Noha a Jókairól szóló szakirodalom nagy része Eötvös Károly szóbeszéden alapuló és nem bizonyított állítását fogadja el, ugyanakkor elterjedt az a feltételezés is, hogy idős Sina Görgy lehetett a modell Timár Mihályhoz. Sina története három variációban szerepel. Herein Károlynak a Magyar Városok Monográfiájasorozatban Kispestről írott könyvéből megtudjuk, hogy Kispestnek Gödöllőéhez hasonló sors jutott, herceg Grassalkovich Antal halála után a Héderváry-Viczay család örökölte, akik továbbadták a birtokot báró Sina György gazdag levantei kereskedőnek. „Sina báró ismeretlen nagyság volt - írja Herein Károly -, sokat beszéltek arról, hogy a Bosporus tájékáról jött rengeteg vagyonnal, és hogy a török kormány 1847-ben a bécsi kormánytól kiadatását is kérte. A török kormány ezen kérését nem teljesítették, s ennek volt azután köszönhető, hogy 1849 végén a török kormány viszonzásul nem szolgáltatta ki Kossuth Lajost és a többi menekülőt az osztrák kormánynak. Jókai 'Aranyembere' körülbelül ezzel a történettel foglalkozik.'" Herein Károly állítását más forrás nem erősíti meg. Idős Sina György 1847-ben, amikor állítólag a kiadatását kérte a török kormány, már 1 GYÖRE Zoltán: Gödöllő lakosságának leszármazási rendje a kezdetektől 1906-ig. Kézirat. Gödöllői Városi Múzeum Adattár 2002.94.1-6. ref. 1803. 8 GYÖRE Z. ref. 1931. 9 HEREIN K. 1937. 13-14. pp.
